Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

tartoznak) nincsenek megelégedve a jelenlegi viszonyokkal s az ország nyugalmát valószínűleg az első adandó alkalommal különböző üzelmekkel " és izgatással veszélyeztetnék, s a kormánynak nagy nehézségeket okoznának. A helyzetre való tekintettel az ostromállapot hosszabb ideig való fenntartását javasolja, valamint azt, hogy a kormány még néhány évig ne hívjon össze országgyűlést. A szenvedélyek ugyanis még túlságosan fel vannak kavarva, az országgyűlés pedig még csak növelné az izgatottságot, az egymással szembenálló pártok elkeseredését, tág teret nyitna a ,,kommunisztikus" törekvéseknek

5 s általában a fennálló viszonyok teljes felforgatását eredményezné. Ehelyett inkább a materiális érdekek felé kell fordítani az alattvalók figyelmét, új gyárak és manufaktúrák alapításával, s az iskolarendszer javításával, hogy ne maradjon idejük politikával foglalkozni, s „inkább törődjenek az ország és saját anyagi jólétük emelésével, mint veszedelmes teóriákkal". (491. sz.) Német nyelvű e. t. - GG. 1849. 300. 4 1849 december 29. — Székesfehérvár Dőry Gábor főispán jelentése Geringerhez a székesfehérvári kerületben tapasztalható közhangulatról. Bár a felszín nyugodtnak látszik, a mélyben még mindig forrongás észlelhető. Ez a forradalmi hangulat a rémhírek terjesztésében, a volt honvédek besorozás előli menekítésében, fegyverrejtegetésben, névtelen fenyegető levelek küldözgetésében nyilatkozik meg. Ott, ahol a „lázadók" hosszabb ideig tartózkodtak s alkalmuk volt erősebben felszítani a népszenvedélyt, a hangulat sötétebb, nyomottabb, nyugtalanítóbb. így Komárom és Fejér megyékben. A Komárom megyei Mocsa községben gyanús szimpátia-tüntetés volt, az eset kivizsgálása folyamatban van.

6 Nyílt ellenállásra ritkán kerül sor. A Zala megyei Merenye és Újlak községek lakosai a szőlőkilenced behajtásakor megtagadták az engedelmességet és a járási biztos intelmeinek is makacsul ellenszegültek, ellenük katonai karhatalom igénybe vétele vált szükségessé. 5 „Kommunisztikusnak" bélyegezték mindazokat a törekvéseket, amelyek az adott birtokviszonyok megváltoztatására irányultak. 6 A mocsaiak kitörő örömmel fogadták Zsulavszky Zsigmondot, Kossuth sógorát, aki tiszttartóként Mocsara történt áthelyezése folytán oda költözött át. A parasztok ettől kezdve nyíltan kimutatták forradalmi érzelmeiket, a császári hatóságok rendeleteit vonakodtak teljesíteni, és várták a felszabadító seregeket. (Fehérvári ker. főisp. 1850. 13.)