Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

újból {eléledt s a hatóság a következő évben szüntette meg erélyes vendszabályokkal. (Uo. Art. 227.) 1853 december köz pén Budán, Székesfehérvárott és Nagyszebenben fedeztek fel ,,tallér egyletet". (Uo. Art. 226.) A prágai rendőrigazgatóság hivatalos jelentése szerint ott is régi idő óta létezett a „tallér-egyezség", amit a hatóságok megszüntettek s csak 1852-ben éledt fel újból. A legények arra hivatkoztak, hogy más városokban — többek között Pesten is — létezik ilyen egylet, s ha olyan legény, aki „tallér-egyletnek" nem tagja, más városba vándorol, ott bántalmazzák. A cipészlegények között a prágai jelentés szerint három fajtát lehet megkülönböztetni. Az egyik a vidéken tanultak és rossz munkások fajtája : ezeket majdnem úgy kezelik, mint az inasokat, nem dohányozhatnak, nem viselhetnek botot és kalapot, a legények összejövetelein a herbergen

18 az ajtónál kell állniok, s a többi legényt magázniok kell, míg azok őket tegezhetik. A mesterek az ilyen legénynek hetibért fizetnek. Ha egy ilyen inasnak tekintett legény idővel eléri, hogy mestere darabbért fizet neki, joga van neki is tallérját letenni, vagyis az egyletbe belépni. Ha e jogával nem él, mindenütt, ahol talléregylet létezik, továbbra is háttérbe szorítják. A legények másik fajtáját azok teszik, akik inaséveik után felszabadultak, és mesterüktől, mint jó munkások, darabbért kapnak. Ezeknek nagyobb szabadságaik vannak, de a tallérlegényeket nem tegezhetik vissza. Közülük néhányan megkísérlik, hogy az egyleten kívül maradjanak, a legtöbben azonban lefizetik a tallért, mert különben üldöztetéseknek vannak kitéve, nemcsak otthon, hanem idegen tartományokban is, ahol ilyen egyletek működnek. Különösen Magyarországon van — a prágai jelentés szerint — a talléregyleteknek nagy jelentősége. A talléregyleten kívüli legényeket arról ismerik fel, hogy nem tudnak megfelelni a „kikérdezésre". Végül a harmadik a tallérlegények fajtája. Ezek teljes jogokat élveznek a legények között, közülük választják az öreglegényeket, írnokokat és legény atyákat. Az egyletbe való felvétel a következő módon történik. A meghatározott napra kibérelnek egy helyiséget s ott a jelöltek meghívott vendégeikkel és legény atyáikkal megjelennek. Külön szobában foglal helyet az öreglegény, az írnok és a legény atya, vagyis az a legény, aki a jelöltet az egyletbe bevezeti. Előttük az asztalon — mint szimbólum — rozmaring és citrom. Ezután a jelöltek egymás után lépnek a szobába, ahol beavatják őket a „kikérdezés" rejtelmeibe, és megismertetik velük a tallérlegények jogait és kötelességeit. A „kikérdezés" így hangzik : Kérdés : Ki a testvériség három anyja? Felelet : Buda, Temesvár és Pécs. Kérdés : Ki az atya? Felelet: Komárom. Herberg — legénytanya, ahol a legények összejöveteleiket tartották.