Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

valamint Ungár Sámuel nyomdai szedőinas büntetését vizsgálati fogságukkal kitöltöttnek vették. Ezeket átadták a bécsi rendőrigazgatóságnak, hogy kényszerútlevéllel hazájukba toloncoltassa. Ugyanígy jár Szabó Mihály is, büntetésének kitöltése után. A magyarországi kormányzóság tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy az áttoloncoltak lakóhelyükön rendőri felügyelet alá kerüljenek. (Ad 1635. K. G. sz.) Német nyelvű e. t. — M. C. G. Pz. 1854. 5760. A haditörvényszéki ítélet indokolása szerint Szabó Mihály és társai Libényivel együtt részben annak pesti tartózkodása alatt az 1850. és 1851. években, részben később, Bécsben, kormányellenes, lázító megbeszéléseken és megnyilatkozásokon vettek részt, műhelyekben, korcsmákban és egyéb helyeken, Vajbei, Misits és Sassakievich pedig tudtak Libényi szándékáról, s elmulasztották, hogy arról feljelentést tegyenek. 73 1854 december 31. — Sopron A rendőrigazgatóság jelentése a kormányzóságnak a közbiztonság hiányáról, különösen Zalában és Somogyban. A nép hangulata az elmúlt két hó folyamán nyomott volt. A közbiztonsági helyzet, különösen Zala és Somogy megyében, rossz. A tulajdon elleni merényletek gyökere részben a kielégítő és állandó kereset hiányában, részben pedig kellő nevelés hiányában keresendő. A soproni kerületben ugyanis a kereskedés — a terménykereskedelmen kívül — jelentéktelen, iparról nem is lehet beszélni, a bányászatnak pedig csak nyomai találhatók. így a kereseti lehetőségek csupán az állattenyésztésre, föld- és szőlőművelésre szorítkoznak. Az állattenyésztés jobbára a földbirtokosok kezén van, akik —mint ismeretes — pásztoraikat rosszul fizetik s így őket közvetve arra kényszerítik, hogy tiltott cselekményeket kövessenek el. A föld- és szőlőművelés viszont csak tavasszal és nyáron ad foglalkozást; az itt szerzett alig futja tél közepéig, s a főrészt napszámból élő nép igen gyakran szenved nyomasztó szükséget. Végül a nevelés hiánya következtében nem fejlődött ki az emberekben a „tulajdon szentsége iránti érzék". Legtöbbször ebből a forrásból erednek az idegen területen való legeltetések, az erdei kihágások, a vadorzás, á gabona- és gyümölcslopások, s más effélék. (236. pr. sz.) Német nyelvű e. t. — M. C. G. Pz. res. 1855. 53.