Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

PARASZTMOZG ALMÁK 151 -és otthon elmesélik. Ilyen módon terjednek el a Kossuth jöveteléről, amerikai utazásairól, az ő és párthívei ügye mellett történő külföldi néptüntetésekről szóló hírek. Az ilyen emberek az egész vüágra szétágazó kommunizmus és szocializmus természetes terjesztői. Ezért az ügyvédség megreformálását javasolja. Azon a vidéken, ahol Gyöngyösy és Boros agitál, a községek a „legjogtalanabb" követelések alapján keverednek perbe a földesurakkal. Ilyen eset fordult elő Csáklyón is. Barkóczy gróf csáklyói birtokát néhány évvel ezelőtt tagosíttatta. Mindkét fél átvette részét és zavartalanul használta, sőt a volt jobbágyok az uradalommal szerződést is kötöttek s a majorsági földek egy részét évenként teljesítendő robot fejében bérbe vették. A bérlők a robotot pontosan teljesítették is, egészen addig, amíg szomszédságukban, Csemernyén, Boros le nem telepedett. A tagosítás alkalmával ugyanis — a forradalmi zavarok közbejötte miatt — nem történt meg a földek bírói átadása. Boros elhitette a parasztokkal, hogy miután telkeik kihasítása a formák mellőzésével történt, nem kötelezhetők arra, hogy azokkal megelégedjenek. A község nevében mindjárt pert is indított Barkóczy gróf ellen, amit különben nem lehet kifogásolni, mert az új törvény értelmében mindenkinek jogában áll személyes keresetet indítani. A volt úrbéresek azonban tovább mentek ennél: szerződéses földjeik után a robotot nem akarták többé teljesíteni. Az uradalom erre visszavette a szerződéses földeket s egy rétet a falu végén, amely szintén azokhoz tartozott, bekeríttetett. A község bírája azonban a kerítést kijelölő karókat sajátkezűleg kidobálta, a parasztok pedig erőszakkal elkergették onnan az uradalmi ökröket és az egész községi csordát odaterelték. Ezt az esetet legutóbb sikerült rábeszélés útján mindkét fél megelégedésére elintéznie, s így az erőszakosságok elterjedését csírájában elfojtania. Csak a község bíráját vonta felelősségre : nyomban elmozdította hivatalától s helyette mást nevezett ki, aztán átadta az egész ügyet elintézés végett a járásbírónak. Ilyen példa nemcsak üdvös volt az egész környékre nézve, hanem "szükséges is, mert éppen Csáklyón borzalmas események történtek az 1831. évi parasztforradalom alkalmával, s legutóbb is a csáklyóiak voltak azok, akik Petrisak udvarbírót az urasági kastélyban levő szobájában erőszakosan megcsonkították, (ad 115. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - G. 1852. 13435. A megyetörvényszék Gyöngyösy ellen bűnügyi eljárást indított, Gatály község telkes gazdáinak felbujtásával vádoltatván, de rövidesen átadták őt a kassai katonai törvényszéknek, politikai magatartása és a neki rendőrileg kijelölt körzet önkényes elhagyása miatt. Boros ellen is eljárás indult. (Uo.)