Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
Urkunden sich zu verschaffen, es ihnen frei steht, höheren Orts um die Novication des Prozesses zu recurriren. Das grossartige Resultat dieses Verfahrens war, dass siebzehn Gemeinden, deren kommunistische Tendenz nur eine starke Militärassistenz zu bezwingen im Stande gewesen wäre, der verobligirte Pachtzins(!) ohne weitere Widerrede pünktlich entrichtet haben und hiedurch die ganze umliegende Gegend beruhiget und beschwichtiget wurde." (Lélekemelő látvány volt. A megyeház udvarát megtöltötték az emberek, a vádlottak megtört szívvel, de teljes alázattal hallgatták végig az ítéletet. Ennek az eljárásnak az eredmény eképpen a tizenhét község, amelynek kommunisztikus törekvéseit csak erős katonai karhatalom tudta volna letörni, a kötelező bérösszeget zúgolódás nélkül pontosan megfizette s ezáltal az egész környező vidék lecsillapult és megnyugodott. 37 ) Német nyelvű másolat. G. 1851. 5406. 53 1850 október 13. — Glogovácz Kaba György h. szolgabíró jelenti Arad megye főnökének, hogy Újpandt lakosai kizárták a földesurat a községi legelőről. Kiszállt a községbe, hogy az ottani lázítókat kihallgassa. A községházához rendelte őket, de nem csak ők jöttek, hanem velük az egész nép. Lármáztak, és a bíró ki jövetelét követelték, ,,mert nekiek olyan bíró, ki nem a községgel, hanem az urasággal tart, nem kell". Igyekezett őket lecsillapítani, és közölte velük, hogy a bírót nem teheti le, ha panaszuk van ellene, forduljanak a megyefőnökhöz. Erre meg azt kiáltozták, 37 A majorsági zsellérek és uradalmak között Nógrád megyében is állandóak voltak a súrlódások. Az előbbiek általában úrbéreseknek adták ki magukat, és megtagadták az uradalmaknak a szolgáltatásokat. (G. 1850. 10107.) Abauj megyében komolyabb összeütközésekre is sor került: a megyefőnök 1850 máj. 18-án azt jelentette a kassai katonai ker. parancsnokság polgári osztályának, hogy Nagyidán zendülés volt, Boldogkő, Póny és más községekben pedig kísérletek történtek a robotszolgáltatási kötelezettség utolsó maradványainak lerázására. (G. 1850. 11218.) A Győr megyei Csanak lakosai sem akartak a pannonhalmi bencés apátságnak szolgálni, s amikor egy század katonaság közreműködésével a makacskodók ingóságait el akarták árverezni, egy vevő sem jelentkezett azok megvételére. (M. C. G. 1851/52. 283.) Fejér megyében az érdi és tárnoki volt jobbágyok a Batthyány hercegi uradalomnak megtagadták a szolgálatokat az uradalom által majorságinak állított kukoricaföldek után, és az 1846 —47-ről hátramaradt tartozásaikat sem voltak hajlandók teljesíteni. (Pesti ker. főisp. 1852. Úrbéri o. fons. 1. pos. 10.) A vitás kérdésekben általában a bíróságnak kellett dönteni, az úrbéri rendezési per folyamán.
