Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

a gazdagabbak, akik különben sem vettek részt a kihágásokban, inkább vallanának, mintsem hogy fizessenek, de ezt felsőbb utasítás nélkül nem teheti.) Pontosan fel akarj a deríteni a szentmihályi események rugóit, mert azok a földesurak és volt jobbágyok közötti viszonnyal függenek össze, és a szentmihályihoz hasonló helyzet van a Tiszavidék községeinek legalább kétharmadában. Ezt a viszonyt szabályozni kell, mert a jelenlegi helyzet az állam részére is káros és veszélyes. Beleegyezését adta, hogy a gyalogság 9-én elhagyja a községet, de azt javasolta, hogy egy lovasszázad felváltva Szentmihályon és a szomszéd községekben (Polgár, Dob, Kenéz, Dada, Lök, Büd) táborozzék állandóan, hogy az ottani lakosságot, amely kihágásokra hajlamos és a forradalom eszméi erősen áthatották, megfékezze.

34 Német nyelvű e. t. - G. 1851. 22001. (381) g) 1851 február 18. — Nagykálló Szabolcs megye főnökének jelentése a nagyváradi ker. főispánhoz a szentmihályi zsellérek panaszos ügyében. Felterjeszti valamennyi a szentmihályiak ügyére vonatkozó iratot, s köztük ,,a szentmihályi hatszáz zsellérek nevében minden aláírás nélkül az Országos Helytartóság elnökéhez benyújtott s földesurok gróf Dessewffyvel való nehézségeik eloszlatására egy bizottmány kiküldését kérő" folyamodványt. ,,. . .tapasztalás után vagyok arról meggyőződve, hogy a vidékbeli minden községek cselekvényeiket a szentmihályiak után irányozzák s azért igen szükséges, hogy a magas kormány a szentmihályiak ügyét igen fontosnak tekintse, s minden stádiumain keresztül megismerve, úgy rendelkezzék, hogy a rendelethez mint szabályhoz az egész vidék alkalmazhassa magát.'' Véleménye szerint nem áll a szentmihályiaknak az az állítása, hogy a földesúrral kötött egyességre kényszerítve lettek volna s folyamodványuknak csupán az a célja, hogy a lázadás miatt törvényszék 34 A büntetéspénz kirovásához Geringer nem járult hozzá. — Bckstein zárójelentése jan. 8-án kelt. Geringer ezt a belügyminiszterhez terjesztette fel ; ő is úgy vélte, hogy a zendülés tulajdonképpeni oka egyesegyedül a szentmihályiak úrbéres vagy majorsági viszonyának tisztázatlan volta. A fogalmazványon egy notabene ehhez még hozzáfűzi : és a magyar hivatalnokok eljárása, akik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. (Uo. 890) A belügyminiszter 1851 dec. 27-én azzal igyekezett megnyugtatni Geringert, hogy az úrbéri viszonyok szabályozásának ügye ,,már a végső tárgyalás folyamatába tétetett". (Uo. 23811.) Mindazonáltal az úrbéri pátens megjelenésére még ezután is több, mint egy évig kellett várni.