Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

— úgy gondolom 1846. — ezen kérdést elítélte, s a Méltóságos Grófnak adván az ítélet igazat, fokonkinti fellyebbvitel útján eljutott a per az akkori főméltóságú kir. Helytartótanács elibe, onnét az itt ./. alá zárt intézvénnyel jött le a megyéhez. Ezen a lakosoknak kedvező intézvény újfent az úriszéken mint első bíró előtt tárgyalandó erős próbákat kívánván a Méltóságos Uraságtól, s az eddig beperesítetteket nem ítélvén elégségeseknek, a kérdés alatti nyolcvankilenc telkeknek megőrzésökre a Méltóságos Uraság — mint gondolom 1847. — újfent úriszéket tartott, a maga érdekében perbeli kötelességet bevégezve, valamint a lakosok is, s a pert kölcsönös beleegyezéssel ítélet alá terjesztették. El is ítéltetett az az úriszék által ismét a Méltóságos Gróf javára, melyet a lakosok annyival nagyobb készséggel vittek fellyebb törvényszéki ellátás alá, mivel reményük a nyolcvankilenc kérdéses telkek megnyerésökhöz a fellyebb már beperesített kegyelmes intézvény után csaknem dönthetetlen volt. Sürgették is ennek bővebb megvizsgáltatását mind személlyesen a helység küldöttei, mind én személlyesen, a helység által többször szorgalmaztatva, azonban a térkép nem lévén a per mellé csatolva, annak elláthatása lehetetlenné vált. Majd a munkálkodó mérnököt keresték meg az ügy kimenetelét nyugtalan várt szentmihályi lakosok, hogy a térképet adná ki nékiek, mellyet 200 pengőforint lefizetése után meg is ígért a mérnök, ezen kívánságát is tellyesítették volna a mérnöknek a bizonytalanság aggasztó körülményei között sinlődő szentmihályi lakosok, de az elviharzott szerencsétlen Forradalom kiütvén, a hadjáratok nyomorai ezt lehetetlenné tették. Ezen pernek folyama s jelenlegi állása s viszontagságai, mellyen keresztülment, imé Méltóságos Űr! ez. Mennyire sürgették ezen érdekes pernek végelintézését a szentmihályi lakosok, az itt .//. alá zárt mutatványból is megtetszik, hogy már a haza felett tornyosulni kezdő vészfellegek sem ijjesztették vissza ügyök szorgalmazásától." Magyar nyelvű e. t. - G. 1851. 22001. (1438 G. P. No. 1) Pethő Sámuel leveléhez két iratot mellékelt. Az egyik a helytartótanács 1846 dec. 9-i 47566. sz., Szabolcs megyéhez intézett rendeletének másolata. Ez a rendelet kiegészítő vizsgálatot írt elő a majorságinak állított telkekre nézve, és a térkép csatolását, annál is inkább, mert az iratokból „világosan kitetszik, hogy az úybér behozatalakor egyedül 2¡8 hiányával mér létező 111 jobbágyi telkeken felül a lakosok által több felesleg úrbéri földek is bír attak, melyekre nézve már akkor a földesuraság a telkek szaporítását fenntartotta..." A másik melléklet a szentmihályi lakosok 1848 júl. 1-én kelt s az igazságügyminiszterhez intézett kérvényének egyszerű másolata. Ez így hangzik: „Tisztelt Igazságügyminiszter Úr! Bizodalommal és alázatossággal járulunk igazságszolgáltatási székéhez, kérvén sérelmünk orvosoltatását s országgyűlésileg tárgy altatását, melyet eképpen terjesztünk elő: Először. Alólírtaknak szabolcsmegyei helységünkben 200 telek úrbériség van Szentmihályon. Ezen számból 89 telket gróf Dessewffy Emil uraság contractualis földnek tart. Ez iránt mi pörlekedtünk, s a bécsi kabinéion is megy nyertük, csak az uraság részéről kimaradt térkép ki nem mutatása tekintetéből utasíttatott vissza az urasághoz felvilágosítás végett. A fentnevezett 89 telek közül jelenleg is használunk