Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
50 1850 július 31. — Buda Papp Gábor, a Geringer által felállított ideiglenes úrbéri és adóügyi bizottmány elnökének előadói votuma a földesúri szolgáltatásokat megtagadó több Szabolcs megyei község ügyében. 31 Ha a bírói eljárás, amit a szolgáltatásokat megtagadó parasztokkal szemben alkalmaztak, kifogástalan lett volna, a jelentéstevő nem tagadhatta volna meg a katonai karhatalmat, mert a nyugalom helyreállításának legjobb módja a szigorú és pártatlan igazságosság. A fogalmak tisztázatlansága még nem volna elegendő ok a karhatalom megtagadására, de annál inkább az, hogy a bírói eljárás teljesen elhibázott és meg nem felelő. A jelentésben megnevezett lakosokat „földesuraik" bepanaszolják, hogy megtagadják az „úrdolgát", — erre a szolgabíró kiszáll Bogdányba és Buly községébe, megkérdezi a község elöljáróit a vitás ügyre vonatkozóan általában, maga elé idéz egyet a makacsok közül, vallatja, s bár az vüágosan állítja, hogy telkét úrbéresnek tartja, elmarasztalja a hátralékos robotszolgáltatások ügyében 1848 Szentmihály napjától egészen a vizsgálat napjáig, s mert az vonakodik fizetni és robotolni — katonai karhatalmat kér, jelentést tesz Bay megyefőnöknek s az utóbbi, anélkül, hogy az ítéletet felülvizsgáltatta volna, karhatalmat kér a kerületi főispántól, az pedig ugyancsak — anélkül, hogy csak egy pillantást is vetett volna a bírói eljárásba — katonaságot kér a miniszteri biztostól. Egy másik községben, Napkorban, az ottani földbirtokosok panaszt tettek, hogy „taksásaik, jobbágyaik" a majorsági földek után járó szolgáltatásokat és borkilencedet megtagadják. Az ügy kivizsgálására törvényszéket rendelnek Napkorba, de mert ellenszegülés nyomai mutatkoznak, hogy bírói vizsgálatot tarthassanak, 150 főnyi gyalogságot vagy szükség esetén lovasságot kérnek a községbe s intézkedéseket tesznek a katonaság beszállásolására — még a vizsgálat előtt, csupán azért, mert az ott lakó Kállay alispánt, aki egyszersmind panaszos földbirtokos is, de ebben a viszályban a bírói tisztet nem veszi át, veszély fenyegeti. Ennek a bizonyítására egy névtelen plakátot mellékelnek, amelyen 31 A nagyváradi miniszteri biztosság 1850 júl. 25-én Szabolcs megye főnökének két beadványát terjesztette fel Geringerhez, amelyekben a megyefőnök előadja, hogy Bogdány, Gáva, Buly és Napkor községek megtagadják a majorsági földek után járó szolgáltatások teljesítését, és a vizsgálattételre kiküldött törvényszéknek sem engedelmeskedtek, s katonaság kiküldését kéri ezekbe a községekbe. A miniszteri biztosság úgy vélte, hogy az iratokból nem tűnik ki annak szükségessége, hogy a végső eszközökhöz nyúljanak, mert úgy látszik, hogy a debreceni kerületben állandóan megismétlődő ilyen panaszoknak nemcsak a parasztok makacssága az oka, hanem az is, hogy nem fogják fel kellőképpen telkeik mineműségét. (2845. M. C. sz.) Papp Gábor, akinek a magyarországi főbiztos irodájában a fenti ügyről referálnia kellett, a Geringerhez felterjesztett iratok alapján tette meg javaslatát. 8 Munkás- és parasztmozgalmak