Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

50 1850 július 31. — Buda Papp Gábor, a Geringer által felállított ideiglenes úrbéri és adóügyi bizottmány elnökének előadói votuma a földesúri szolgáltatásokat megtagadó több Szabolcs megyei község ügyében. 31 Ha a bírói eljárás, amit a szolgáltatásokat megtagadó parasztokkal szemben alkalmaztak, kifogástalan lett volna, a jelentéstevő nem tagad­hatta volna meg a katonai karhatalmat, mert a nyugalom helyreállításá­nak legjobb módja a szigorú és pártatlan igazságosság. A fogalmak tisz­tázatlansága még nem volna elegendő ok a karhatalom megtagadására, de annál inkább az, hogy a bírói eljárás teljesen elhibázott és meg nem felelő. A jelentésben megnevezett lakosokat „földesuraik" bepanaszol­ják, hogy megtagadják az „úrdolgát", — erre a szolgabíró kiszáll Bog­dányba és Buly községébe, megkérdezi a község elöljáróit a vitás ügyre vonatkozóan általában, maga elé idéz egyet a makacsok közül, vallatja, s bár az vüágosan állítja, hogy telkét úrbéresnek tartja, elmarasztalja a hátralékos robotszolgáltatások ügyében 1848 Szentmihály napjától egészen a vizsgálat napjáig, s mert az vonakodik fizetni és robotolni — katonai karhatalmat kér, jelentést tesz Bay megyefőnöknek s az utóbbi, anélkül, hogy az ítéletet felülvizsgáltatta volna, karhatalmat kér a kerü­leti főispántól, az pedig ugyancsak — anélkül, hogy csak egy pillantást is vetett volna a bírói eljárásba — katonaságot kér a miniszteri biztostól. Egy másik községben, Napkorban, az ottani földbirtokosok panaszt tettek, hogy „taksásaik, jobbágyaik" a majorsági földek után járó szol­gáltatásokat és borkilencedet megtagadják. Az ügy kivizsgálására tör­vényszéket rendelnek Napkorba, de mert ellenszegülés nyomai mutat­koznak, hogy bírói vizsgálatot tarthassanak, 150 főnyi gyalogságot vagy szükség esetén lovasságot kérnek a községbe s intézkedéseket tesznek a katonaság beszállásolására — még a vizsgálat előtt, csupán azért, mert az ott lakó Kállay alispánt, aki egyszersmind panaszos földbirtokos is, de ebben a viszályban a bírói tisztet nem veszi át, veszély fenyegeti. Ennek a bizonyítására egy névtelen plakátot mellékelnek, amelyen 31 A nagyváradi miniszteri biztosság 1850 júl. 25-én Szabolcs megye főnö­kének két beadványát terjesztette fel Geringerhez, amelyekben a megyefőnök előadja, hogy Bogdány, Gáva, Buly és Napkor községek megtagadják a major­sági földek után járó szolgáltatások teljesítését, és a vizsgálattételre kiküldött törvényszéknek sem engedelmeskedtek, s katonaság kiküldését kéri ezekbe a községekbe. A miniszteri biztosság úgy vélte, hogy az iratokból nem tűnik ki annak szükségessége, hogy a végső eszközökhöz nyúljanak, mert úgy látszik, hogy a debreceni kerületben állandóan megismétlődő ilyen panaszoknak nemcsak a parasztok makacssága az oka, hanem az is, hogy nem fogják fel kellőképpen telkeik mineműségét. (2845. M. C. sz.) Papp Gábor, akinek a magyarországi főbiztos irodájában a fenti ügyről referálnia kellett, a Geringerhez felterjesztett iratok alapján tette meg javaslatát. 8 Munkás- és parasztmozgalmak

Next

/
Thumbnails
Contents