Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

1646 JÚNIUS 8 897 harmad riszt ez soltessagban kiadnj, az A penigh az restalt fl. 40 az pínzen veőt

c eőreőksighert nem tartóz az I-knek le tenn/. Vice versa az A sem osztozik az ingó bingo marhának semminemű risziben az I-kkel,

b az melly iökbul eö nekj semmi reszt nem attanak volt. Anno 1642 die 13. 8-bris az A praestitit iuramentum iuxta deliberationem.

8 Uo. 131—134. I. 519. 1646 június 8, Zboró

1 A felperes vérségi leszármazás álapján követeli a kecskóci soltésztól a soltészságot; állítása szerint ugyanis az alperes a soltészságnak még Básta idejében történt pusztulása után minden ellenérték nélkül telepedett be a sóltészi javakba, az ő őse viszont kénytelen volt elhagyni a birtokot, mivel az uraság számára fölvett 30 forintnyi adót elköltötte, s nem tudta megfizetni. A felperes egyszersmind elismeri, hogy a pernyertes fél köteles lesz ezt a 30 forintot a földesúrnak megadni. Az alperes azzal védekezik, hogy megfelelő ellenérték fejében jutott az elhagyott soltészsághoz, így csak a vételár kifizetése esetén hajlandó azt átadni. A tanúk vallomása alapján az úriszék a felperest igényével elutasítja. Prima causa. Iuan Kozubjak, keckocy, prókátora altai tetet illjen panazt. Az minemű soltessagha reghi eleitűi maradót volt neky es vérségheis liuén hozzaya, most akaruan hozaja jutn/, vgjan Keckoczon lakozó Temko soltisz ellen titet illjen panazí. Miuel Bastja ideiben

2 azon keckoczj soltessagh el puztult volí, es czak pénz nekül

a szalot arra az soltessaghra Timko soltész, mely soltessaghtuZ megh neuezet Temko soltész el ideghenitet egj kertéi, es malmotis el puztitoí, ipúleteket el hordót. Azért en, miuel pinz nekül birtha, nékem vérséghem liuen hozza, kiuanom, hogj pénz nekül adjudicaltassék ennikem azon soltissagh es valamj hoza tartozandó volna, éppen megh adatassé&, melyljet kés vagjok bizonjsagokkalis megh bizonitan?. Item ezen 8 Utólagos bejegyzés a perszöveg után. 1 Az úriszék tagjaiként a jegyzőkönyv csak három személyt tüntet fel: Kűkemezey Bálint Sáros megyei szolgabírót, Tiwader András és Kűkemezey Jónás Sáros megyei esküdteket. Az úriszéket Zalay Pál, a fejedelem zborói udvarbírája hívta össze. — A jegyzőkönyvből ezt az egy pert közöljük. 2 Básta György császári hadvezér (sz. 1544., megh. 1607.) 1597-ben jött Magyarországra. Előbb a török ellen harcolt, 1598-ban Felső-Magyarországra, 1599-ben Erdélybe küldték. Nevét mint Erdély kegyetlen zsarnoka és kifosztója tette különösen hírhedtté. 1606-ban, a zsitvatoroki béke után, a császár Itáliába rendelte. a u — u

39 57 Űriszék