Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
sed neque procuratore eiusdem ea asserente, quod in aliquo flagranti crimine deprehensus, incaptivatus et ad vincula coniectus sit, sequentibus articulis et titulis conditionatam personam agilem privilegiisque nobilitaribus gaudere, utpote titulis 4, 9. primae et 20. tertiae partis, item signanter sub sequentibus articulis 34. 1613, 17. 1419, item 2. 1462, dein Andreáé regis decreto 2-do articulo secundo, item in pacificatione Viennensi ad undecimum, articulo 13. 1625, articulo 60. 1638, et articulis 7, 38. et 43. 1655, 8 ubiexpresse haberetur, quod conditionati homines, nobiles et ágiles quin immo nisi publici malefactores sint, extra crimen flagrans incaptivari et in vincula coniici neque in foro incompetenti respondere tenerentur ; sed modalitate in praecitatis titulis et articulis, de nobilibus et agilibus editis, qui pi out in vinculis adstans existeret, fixam aliquam residentiam habens, reportata tandem serie peractae inquisitionis ad sedriam comitatus, comitatui incumberet de similibus determinare. Constare autem eundem habere fixam residentiam, conditionatumque agilem esse personam, e contra procuratore praetensi domini magistratus asserere non audente in aliquo flagranti crimine deprehensum fuisse, cuperet ex parte eiusdem ex vinculis sui eliberationem et dominum praetensum magistratum A ad aliud forum competens relegan. 9 Quantum ad aliam in vinculis adstantem I, eandem esse personam nobilem, praemissaque allegata universa pro eadem ac pro repetitis et allegatis habere vellet, eandemque similiter eliberari et eundem praetensum magistratum A, uti ratione alterius, relegari cuperet cum reservata semper in omnibus omnimoda facúltate sua. Procurator domini A protestatur super impertinenter allegata incompetentia fori per procuratorem I praetensa et quia nullas leges et rationes idem procurator I afierre quiret, quibus praetensive allegatam incompetentiam quoquo modo solidare posset ; quia vero allegata agilitas non constaret, quae etiamsi quoquo modo constare posset, citatas per procuratorem I leges eundem minime iuvare, siquidem eaedem de puris et indubitatis regni nobiibus iisque non malefactoribus sonarent; clarum autem esset, virtute tituli 1 8 A felsorolt törvénycikkek és Hármaskönyv-címek nagyobb része a nemesek elleni büntetőeljárást szabályozza. A Hármaskönyv idézett helyei szerint a nemesek a királyon kívül más személynek alávetve nincsenek s idézés nélkül el nem ítélhetők, ítélet előtt le nem tartóztathatok. Kivétel a tettenérés esete, de ha a bűncselekmény helyéről elmenekültek, csak a rendes úton foghatók perbe. Hasonló tartalmú az 1222. 2. tc, a Bécsi béke 11. pontja s az 1613. 34. tc. is (idézés és ítélet nélkül nem büntethetők). Az 1625. 13. tc. szerint a kóbor életű, gonosztevő nemes ugyan bárhol s azonnal elfogható, a rendes lakhellyel bíró vagy birtokos nemest azonban, ha bűnös is, idézni kell ügyének tárgyalására (vagyis szabadlábon védekezhetik). Az 1655. 38. tc. szerint a gonosztevő nemeseket a megye fogja el s ítélkezzék felettük. — Az ügyvéd által felsorolt többi törvénycikk vagy alig érinti a szóbanforgó pert (mint az 1638. 60. és 1655. 43. tc), vagy egyáltalán nem is vonatkoztatható az ügyre (1462. 2. és 1655. 7. tc), az 1419. 17. tc. idézése pedig teljesen hibás : ilyen törvénycikk nincs. Megjegyzendő még, hogy a perrel tárgyilag kapcsolatba hozható fenti jogszabályok sem említik az agiliseket. Ezeket a nemesi kiváltságok törvény szerint nem illették meg, jogi helyzetük nagymértékben egyéni társadalmi viszonyaiktól függött. 9 L. az előbbi jegyzetet. — A „fórum competens" az ügyvéd érvelése szerint a megye törvényszéke.
