Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

helységében előfordul, s az ellenállás fokozódása tapasztalható. Ez a jobbágyság helyzetének romlásával kapcsolatos. A XVII. század elején Batthyány Ferenc, a Dunántúl hatalmas oligarchája, a birtokszerző ős hasonló nevű utóda, újabb súlyos ós szokatlan terheket rakott a nép vállára, különösen Körmend város polgáraira, akik vele szemben a királyhoz folyamodtak védelemért.

24 A század közepén a jobbágyok földjeinek kisajátítása is megindult, ehhez a legkörmönfontabb ürügyeket találja ki az uraság. Perbe fogja pl. az uradalom összes szőlőbirtokosait és arra kötelezteti őket, hogy igazolják a birtoklás jogcímét s azt, hogy a szőlők után a földesúrnak megfizették-e a tizedbecset. Aki ezeket bizonyítani nem tudja, vagy az ügy tárgyalásán az úriszék előtt meg nem jelenik, annak szőlejét „sine ulla misericordia" elveszik az úr javára.

25 Az úriszék s a kántortörvény

r fennmaradt — eredeti — jegyzőkönyvei alak ós terjedelem szempontjából nagy változatosságot mutatnak aszerint, hogy a protokollum (kisebb-nagyobb füzet) egyetlen pert, egy ülés anyagát vagy több tárgyalási nap teljes jegyzőkönyvét foglalja magában. Szövegeik, néhány kivételitől eltekintve, aláírva nincsenek (pecsét az aláírások után sincs). Hosszabb tárgysorozatoknál a pereket sorszámozták, s a felek nevét és a per tárgyát a szövegből címszerűen kiemelték. A perjegyzőkönyv szélére több esetben utólagos bejegyzést is tettek az ítélet végrehajtásáról, a bírság megfizetéséről, illetőleg elengedéséről. — Az iratok itt leírt formájáról a szalónaki anyag végén (78. sz. alatt) mintaként teljes szövegében közölt úriszéki perjegyzőkönyv adhat közelebbi tájékoztatást. A falu színéről, a város vagy a hegymester székétől a kántorhoz fellebbezett perek, ha írásban terjesztették be őket, külön lapokra írott (aláírás nélküli) eredeti jegyzőkönyvekben maradtak fenn.

26 Ezekre vezették rá a kántor s további fellebbezés esetén az úriszék ítéletét (a jegyzőkönyv szövege után,. vagy ahol az iraton e célra helyet találtak). A fellebbezés azonban, különösen a. XVI. századi pereknél, gyakran nem írásban, hanem a magasabb fórum előtti szóbeli referátum útján törtónt. Ilyenkor az első fórum ítélete csupán említve van a fellebbviteli tárgyalás jegyzőkönyvében. Ezeknél, az utalások hiányossága miatt, az első fórum megállapítása nemegyszer nehézségekbe ütközik., A közölt per jegyzőkönyvek és kezesség lajstrom

27 a Batthyány családnak az Országos Levéltárban őrzött körmendi levéltárában ,,C. IX. Űriszéki iratok^ Szalónak" jelzet alatt találhatók, a szövegeink után megadott dátumok sorrendjében. Ha ugyanarról a napról több iratot kelteztek, úgy azok — mint közlésünkben — római számokkal vannak megkülönböztetve. 24 L. az 50. sz. pert. (Arra nézve, hogy Körmend város ügyét miért Szalónakon tárgyalták, 1. e per 1. jegyzetéi.) 25 L. a 78. sz. a. közölt jegyzőkönyvből a 21. és 28. sz. pereket. 26 L. az 52., 54. stb. sz. a. közölt szövegek eredetijét. 27 L. a 45. sz. a. közölt szöveget, ill. annak 1. jegyzetét.