Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

Az Esterházyak itt tárgyalt úriszékén az ítélkezésben résztvevő bírák és ,,meghívott jogban jártas személyek" száma — más uradalmakhoz viszonyítva is— feltűnően nagy. Miklós nádor Nagymartonban 1627. július 4—7 között tartott úriszékére például 34 megyei tisztségviselőt és más nemes személyt hívtak meg. Ezek, magukkal hozott cselédségükkel együtt, 170-en érkeztek az ítélkezés színhelyére.

5 Felvonultak továbbá az uraság officialisai, hajdúi és szolgái is ; velük együtt mintegy 200 személy sereglett össze az úr széke alkalmából. A fennmaradt számadás megörökítette, hogy e népes gyülekezet az úriszék négy napja alatt milyen élelmiszermennyiségeket (1114 font marhahúst, 4 borjút, 5 bárányt, 211 tyúkot és libát, 1852 cipót stb.) fogyasztott el. Mindez teljes egészében a jobbágyokat terhelte, részben terményszolgáltatás, részben un. asztalköltség s a rájuk kivetett perköltségek formájában.

6 Az úriszéken tárgyalt perek két kötetben maradtak fenn. A két kötet összesen 355 pert tartalmaz. Közülük Esterházy földesúr — a magistratus — a felperes 208, idegen földesurak 37, nemesek 52 esetben ; a jobbágyok által indított perek száma mindössze 58. A magistratus a 208 perből 193-ban jobbágyait perli s 15 esetben nemeseket. Az utóbbiak — az úriszéken egymással perlekedő nemesekkel együtt — vagy az uraság szolgálatában állottak, szegődményesei, taksásai voltak, akik felett nemességük ellenére is az úr széke ítélkezett, vagy Esterházy-birtokon érték őket tetten és így kerültek az úriszék elé.

7 A jobbágyok által indított 58 per közül az alperesek 51 esetben szintén jobbágyok, 7 esetben nemesek. A jobbágyok nemesek elleni keresetének tárgya — egy per kivételével •— becsületsértés, jobbágytársaik ellen azonban főbenjáró ügyeket is képviselnek, különösen civódásból esett, haláltokozó testi sértés esetében.

8 Végül egy perünk más magistratus (Kisfaludy János) úriszékén kelt, de mert a jegyzőkönyv a lánzséri úriszék iratai között maradt fenn, s a perben szereplő Agyagos falu egyik fele egyébként is a lánzséri uradalomhoz tartozott, az ügyet itt közöljük.

9 Az úr perei — amint ez közlésünkben is kifejezésre jut — többségükben bűnügyek : sok a boszorkányság, bűbájosság, paráznaság, bigámia, sacrilegium stb. címén s viszonylag kevés az úrbéri szolgáltatások mulasztása és engedetlenség címén emelt kereset. A bűnperekben hozott ítéletek súlyosak, egyes esetekben elrettentőek. Keményen büntetik a paráznákat és a törvénytelen viszonyból származó újszülöttek megölőit, mert ezek a kor felfogása szerint ,,

immédiate az Istent" bántják meg, és ő rendelte ezek büntetésére a magistratust.

10 Végűi az is megfigyelhető, hogy az Esterházyak 5 A bírák névsorát s szolgáik számát az úriszék költségeiről készített egykorú számadás tartalmazza. L. a 3. jegyzetben említett I. perkötet elején, be nem fűzött külön íven. 6 A perköltségekre 1. a fenti II. perkötet 98. stb. lapjain bejegyzett ítéleteket. 7 L. a 346., 349., 350. stb. sz. pereket. 8 L. pl. a fenti I. per kötet 46. 1. 9 L. 377. sz. a. 10 A tetten ért Mikó Benedek nemes és Kovacsics Borbála ellen paráználkoaás címén indult bűnperben az úriszék 1636. dec. 9. kelt ítéletét azzal indokolja, hogy ez „nem egy auagy ket személy ellen ualo uetek, .. . hanem oly az uetek, az ki immediate az Istent meghbantotta, az mint az inquisitiobul ki teczik, mely uetkeknek büntetésére az Vristen az magistratust rendelte, es annakokaert az magistratusnak competal annak büntetése, az eo nemességének szabadsagha sem suffragal eö neki" stb. L. I. perkötet 88. L-