Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

Pro domino A Petrus Vrátáricz cum nostris et cum protestatione proponit. Miképen áz jelen váló 1671. esztendőben, Pűnkeősd náp tájbán, áz dominus magistratus mind eő Nagha maga személljében, mind pedigh méltóságos subscriptioja alát váló álá kűldot commissioja áltál, mint pedigh itt váló papaj tisztartoja commissioja áltál iteratis vicibus sub poena 40 florenorum paranczolta, úgj hógy há eö Nagha paranczolátit megh vetnik

0 és ennj hánj náp álát áz mint áz commissiokban specificalva volt, fel nem jünnének áz kis mártónj boroknak el hózássára, tehát irremissibiliter ezen falú biraiw és essküttjein, há pedigh masók mulatják el, à kik à falu birajtúl el rendeltettenek, tehát in isto casu ázókón, más képpen áz felljűl megh jrt falúk birain és essküttjein seorsim et singillatim 40—40 forént mulctát vetet eö Nagha : Mind azón altal áz megh jrt falú biráj és esskúttjei nem gondoluán áz eő Nagha parancsolattjáváZ és abban ki adott poená[val],

2 nagj vak merősségel el mulatták, áz honnéd eö [Nagha] kőnnjen 100 tallérégh váló kártis vallót. Kivannja azért áz dominus A áz fellyul megh jrt I in poena praespecificata seorsim et singillatim convincáltátnj, áz kártis megh Ítéltetni. Az I válásztuán magok keözül

c Lengjél Jánosi és Anján János apját, Lisztár Pétert, ugj mint kétt I áz többi absensek és magok nevével, mint köuetek,

c méltóságos urokhoz szóllo supplicatiojokhóz ragaszkodnak, melly coram tribunali exhibealtatotis. Es áz jránt nem akaruan urokkál peőrben szallánj, gratiajat uárják. Procurator A heltelennek mondgja ez jránt uálo menczégekett, mert iterata lévén az paranczolatt, sem az urat eő Naghat, sem tisztártot megh sem találták, sem relaxatiot nem kértek, mellybűl

d kj tedczék contumacia]ók és áz paranczolat megh uetisse. Azért kévannja, in poena non observationis eonvincáltássanak. Deliberatum est. Praesentis causae revisio ex certis rationibus differtur ulterius.

3 Uo. 264—264V. I. 2 A lap széle szakadozott, a szögletes zárójelbe foglalt betűk lűányoznak. 3 A későbbi úriszékeken az ügy többé nem szerepel. * A dőlten szedett betűk után az eredetiben vessző van. c ö — o

19 d ű = u*

1