Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
A Batthyány-birtokok kántortörvényéhez hasonló jogszolgáltatási szervvel az Esterházy-uradalmakban nem találkozunk, úriszékeik ítélkezése azonban bizonyos analógiákat mutat. Mint Szalónakon és Körmenden (és Ostffyasszonyfán), úgy Pápán is két formája különböztethető meg az úriszéknek, aszerint, hogy résztvettek-e ülésén megyei hites személyek, vagy nem. 8 A perszövegek itt mindkét formát egyaránt ,,sedes domini"-nak nevezik, a különbség közöttük a terminológia síkján nem, hanem illetékességük s ítéleteik fellebbezhetősége tekintetében jelentkezik. Az úriszék, melyen a vármegye nem volt képviselve, bűnperekkel nem foglalkozott, arra nem is tartotta magát „elégségesének : az elébe került közvádas ügyeket a megyei bizonyság bevonásával alakított, szabályszerű összetételű úriszókhez 9 tette át. Ilyen ügyek tárgyalására egyedül az utóbbi ítélkezési forma bírt jogosultsággal. 10 A másik különbség az úriszék két típusa között az, hogy a megyei bírótársak nélkül hozott ítéletek megfellebbezhetők a második típushoz, mondhatjuk : felsőbb fokozathoz. Ez egyben az Esterházyak úriszékének ítélkezését a Batthyányakétól (és Ostffyakétól) is megkülönbözteti, ilyen — az úriszék két ítélkezési formája közötti — fellebbezésre ugyanis Pápán kívül adat nem található. — A megyei hites személyek részvételével összeült úriszék ítéletei, mint korszakunkban mindenütt — kivételes esetektől eltekintve — az ügyek végleges lezárását jelentették, fellebbvitelre itt sem volt lehetőség. 1627-ben pl. egy pervesztes pápai polgár appellációját a nádorhoz azzal utasították el, hogy sem a jogszokás, sem az úriszéki gyakorlat nem engedik meg a fellebbezést, mert az úr mandátumából ítélkező szók olyan, mintha azon az úr személyesen lenne jelen. 11 Az említett kivételes esetek tehát Pápán is : az úr kegyelme 12 s a perújítás. A „novizálás" módja a szokásos, a perújítási engedélyt a földesúr vagy udvarbírája adja meg. 13 A perek tárgyait — változatosságuk miatt — nem ismertethetjük, a továbbiak csak a forrásleírásra térhetnek még ki. Szövegeinket az Országos Levéltárban őrzött Kamarai levéltár „Miscellanea No. 12. Urbarialia, fasc. 1. Prothocollum arcis Papensis ab anno 1620", illetőleg uo. „Prothocollum sedis 8 L. az I., II. és IX. fejezetek bevezetését. 9 A pápai úriszék összetételének a fentiek szempontjából nem jelentős sajátságaira — pl. katonáknak az ítélkezésben való részvételére — minthogy erről már kiadványunk bevezetésében is szó volt, itt nem terjeszkedünk ki. 10 Pl. az 1622. jún. 30-án megyei bizonyságok nélkül tartott úriszék (1. a 3. jegyzetben említett perkötet 14. s köv. 1.) négy magistratualis pert tárgyalt. Kettőben — nem főbenjáró perek — ítéletet is hoztak, a másik kettőben azonban — az egyiket 287. sz. a. közöljük — a szék nem tartja magát sem illetékesnek, sem ,,elégséges"-nek, minthogy a perbefogott „halálát magukra nem vehetik" ; ez ügyek tárgyalására tehát megyei hites személyeket kell meghívni. Az úriszék alsóbb fokozatára, illetőleg formájára 1. még a 300. sz. s mindkét formájára a 299. sz. pereket. (Közölt szövegeink nagyrészt a magasabb ítélkezési forma előtt keltek.) 11 „Ez itt való törvény pedig annyit teszen, mintha personaliter palatinus uram ő Naga személye szerint jelen lett volna. Más az, soha consuetudo sem itt, sem a több urak ő Nagok székin nem volt az, hogy tovább vittek volna a törvényt", tehát „non transmittitur, quia non esset iuris, neque eonsuetudinis istius sedis domini magistratus." L. fenti perkötet, 88v. 1. 12 L. pl. a 312. sz. per ítéletét. 13 Esterházy Miklós nádor pl. Pápai Szabó Andrásné, Katus asszony halálos ítéletének végrehajtását — az asszony hozzá intézett kérvényére — udvarbírájával felfüggesztette, majd az udvarbírótól beszerzett tájékoztatás alapján perújítást rendelt el. (Ennek eredményeként az asszonyt felmentették.) L. fenti perkötet 124., 127., 156. stb. 1. — Az udvarbíró perújítására 1. uo. 79. 1.
