Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

VII PÁPAI URADALOM Pápa várát a hozzá tartozó uradalommal a XVI. században az Enyingi Török család birtokolta. Utolsó férfitagjának, Istvánnak halála után, 1618-ban a birtok István húgának, Bedeghi Nyáry Pálnénak gyermekeire : Nyáry Miklósra ós Nyáry Krisztinára szállott. Nyáry Krisztina kezével szerezte meg az uradalom egyik felét 1624-ben az egy év múlva nádorrá választott Esterházy Miklós, a birtok másik felét, Nyáry Miklós részét pedig ugyancsak ő Turóc megyei Esterházy-jószágokért cserében kapta meg, így az egész uradalom birtokosa az Esterházy család lett. A nádor után legidősebb fia, László örökösödött, s amikor ez 1652-ben elhunyt, a nádor fiatalabb gyermekei: Pál, a későbbi nádor és Ferenc lettek a pápai birtok urai. 1661-től Pápát eg}^edül Esterházy Ferenc bírta, akit 1662-ben a király Pápa főkapitányává nevezett ki. Ferenc a család ifjabb, fraknói ágának (a grófi ágnak) lett az őse ; leszármazói a pápain kívül az ugodi, devecseri, gesztesi (Várgesztes) és tatai uradalmakat is birtokolták. Az utóbbi kettő túlnyomó részben Komárom, a többi Veszprém megyében feküdt.

1 A per jegyzőkönyvekben úriszéktartó magistratuskónt a felsorolt birtokosok szerepelnek Nyáry Miklóstól kezdve. Esterházy Pál és Ferenc együttes birtoklása idején, 1653—1656 között Pál, 1657-ben Pál és Ferenc együttesen; 1658—1660 között ismét egyedül Pál az impendens magistratus. — Bár az úriszék üléseit általában Pápán tartották, azokon a pápai uradalom ügyein kívül az ugodi, cseszneki, gesztesi és devecseri uradalmakból oda vitt pereket is tárgyaltak. Sőt arra is van példa, hogy török uralom alatt álló falvakból jelentek meg jobbágyok a pápai törvény előtt. Közölt perszövegeink az 1620—1674. évekből származnak. A bennük szereplő helységek közül a pápai uradalomhoz tartoztak Pápa városán kívül: Borsosgyőr, Kup, Nóráp, Nyárád Veszprém-, Mórichida része Győr megyében ; az ugodihoz Gyimót (Nagygyimót) és Ugod Veszprém megyében ; a gesztesihez Császár, Dad, Gesztes (Várgesztes), Kóthely (Vérteskéthely), Kocs, Környe, Nagyigmánd ós Szák Komárom-, Csák vár és Forna (ma puszta Csák vár határában) Fejér-, továbbá az egymás mellett fekvő Szentmiklós (Tápszentmiklós) és Táp Győr megyében ; végül a devecserihez Badacsonytomaj, Csűr (ma puszta Somlószöllős határában), Dabronc, Devecser, Galsa (Zalagalsa), Istvánd (Lesenceistvánd), Káptalanfalva (Káptalanfa), Kisapáti, Kővágóörs, Nagybogdán (ma puszta Noszlop határában), Petend (Vigánt1 Az Esterházy család tagjainak birtokszerző tevékenységére 1. a VIII. fejezet bevezetését.