Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Bevezetés
rétegek gazdasági és társadalmi viszonyairól. Hasonlóan érdekesek a szomszédok határvitáival, a terület el szántásával, jogtalan átjárással ós más birtokháborítással, szolgalmi jogokkal stb. kapcsolatos perek is, ahol az ügy gyakran hatalmaskodással, tettlegesség miatti keresettel stb. szövődik egybe." Magánjogi pereink további tekintélyes számú csoportját jelentik a különféle kártérítési ügyek. Vannak ezek között gondatlanságból okozott tűz (városi házak, szőlőbeli présházak leégése) miatt indult, gazdák által állataik elveszése, elpusztítása miatt csordások, kanászok, béresek ellen indított, szomszédok között állatok kártótele vagy egymás állataiban okozott károk (tilosba ment marhák megsebzóse, megölése) miatt folyt s haragosok részéről szőlőben, gyümölcsösben okozott pusztítás (szőlőtövek elvagdosása, gyümölcsfák kivágása) címén kezdett, a kár megtérítésére irányuló perek. Maguk az ügyek sokkal színesebbek, mint e felsorolás mutatja : a tűzkár egyik esetben Körmend külvárosának égése, az állatok elveszése, pusztulása a gazda török fogságba esésével, a komáromi vitézek rekvirálásával, a kuruc háborúkkal, vagy a Délvidékről kiindult országos járvánnyal kapcsolatos. Sok perben igen érdekes az ügy lefolyása, a felek vitája s az úriszóknek a felelősség kérdésében elfoglalt álláspontja. Az utóbbi esetben pl. azt, aki a bajt beteg marhákkal Pápa vidékére behurcolta, mentesítik a kereset alól, mert az ítélet szerint a sors nincs az ember hatalmában, a vész az egész országban pusztított, s ez „Isten büntetése volt" stb. 100 A pénzgazdálkodás fejletlenségét s a röghöz kötött jobbágy primitív életviszonyait mutatja a pénzügyietekből eredő perek viszonylag kis száma. Tárgyuk adósság behajtása, tartozás fejében ingatlan átengedése, eladósodott jobbágy halála után a hitelezőknek — a későbbi csődeljárás elvei szerint történő — kielégítése, ausztriai sertéskivitelre társult személyek üzleti vállalkozásából eredő haszon, illetőleg a rablók által okozott kár megosztása stb. Az egyik per Körmend város adósságával kapcsolatos. A város hitelezőjb fogságra vetteti az elhalt bíró Özvegyét. Az úriszék elrendeli a számadások felülvizsgálását s az özvegy eskütételét arra, hogy közpénz nincs nála, a várost pedig kötelezi a hitelező kielégítésére. Egy másik per tárgya rabló katonák kezéből kiváltott asszony váltságdíja, melyet az asszonyért kezességet vállaló prédikátor helyett — kölcsönpénzből — egy rohonci jobbágy fizetett ki. Minthogy a pap az összeget megadni nem akarja, a jobbágy a pénz kölcsönzőjével együtt pert indít ellene. Az alperes azzal védekezik, hogy a váltságdíjat megfizette volna, ha az asszonyt kezéhez szolgáltatják, de az még a felperesektől megszökött. A bíróság helyt ad az érvelésnek, a kár a felpereseken marad. További magánjogi természetű pereink tárgya : rossz pénzben kifizetett összeg jó pénzre kicseróltetóse, jobbágy gazdánál szolgáló cseléd-házaspár munkabérkövetelése, falusiak perlekedése a rovásadó, illetőleg a török által kivetett vérdíj felosztása körül, cóhtagságától megfosztott szabómester igénye jogainak visszaállítására, pápai csizmadiák s az atyamester közötti civakodás és sok más, hasonlóan heterogén, egyedi ügy. 101 99 Az elmondottakra 1. a 7., 64., 81., 86., 94., 101., 161., 349., 355., 367., 371., 451., 479., 509., 510., 524., 556.* 558. stb. sz. pereket. 100 A pert 319. sz. a. közöljük; egyébként a kikezdésben foglaltakra 1. a 85., 125., 549.; 11., 162., 327., 346., 555., 566.; 59., 61., 104., 134.; 15., 51. sz. pereket. 101 L. a fenti sorrendben a 32., 132., 65., 133., 111., 126., 64., 100., 299., 494., 333., 331., 108. stb. sz. pereket.
