Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Bevezetés

• ÚRBÉRI PEREK 23 elhatárol hatatlan, sőt olykor pontosan nem is definiálható ügyek sora képezi •az összeköttetést. Az úrbéri perek legnagyobb része robot megtagadása, mulasztása vagy nem a megfelelő módon való elvégzése címén indul. A földesúri gazdaság robotigénye korszakunkban mérhetetlen, mert teljes munkaszükségletét ily módon fedezi. A parasztok végzik az úr majorsági földjein a szántást, vetést, aratást, kaszálást, gyűjtést, ők hordják fel a gabonát s a többi terményt a földesúr várába, ők szállítják az úr messze fekvő kastélyaiba vagy távoli piacokra, gyakran külföldre, Bécsbe, Grácba stb. A szökések miatt vagy egyéb okból lakatlanná vált telkek földjeit is nekik kell az úr részére megművelniük. Az uraságnak szükséges épület- és tűzifa kitermelése és behordása hasonlóképpen a jobbágyok feladata, ők végzik az urasági szőlők megmunkálását, a nyitást, bekapálást, takarást, a bujtást, a szőlőhegyek terraszainak elkészítését és karbantartását, a szőlőkarók vágását stb. Rájuk hárul az utak ós hidak építése, javítása. Ők készítenek palánkot, kerítést, gabona tárolására alkalmas, vesszőből font hombárokat, feldolgozzák a lent és kendert. Nádat vágnak az úr részére és komlót gyűjtenek, télen jeget lékelnek, hogy az urasági konyha számára halászhassanak, a vadászatokon felhajtják a vadat, s védelmi kíséretet adnak az úr mellé, ha egyik kastályéból a másikba utazik, vagy vendégségbe megy.

53 Ha volt is írásos urbárium s abban a robotmunkák mennyiségét és fajtáit meghatározó rendelkezés, azt úgyszólván sehol sem tartották be. A földesúr jogait semmiféle szabály vagy szokás nem korlátozhatja a jobbágyok robotoltat ásában, állapítja meg nem egy úriszéki ítélet : amennyi robotra szükség van, annyit tartoznak szolgálni a parasztok, és bármikor rendeli őket az uraság munkára, azt mindenkor engedelmesen teljesíteni kötelesek. A perekből kitűnik, hogy a paraszt a vógnélküli robot miatt gyakran a maga munkáját nem tudta elvégezni. Nem tudta behordani saját gabonáját, az a mezőn kipergett vagy esős időben kicsirázott, szénáját nem tudta felgyűjteni, az a renden rothadt el, szőlejét nem tudta művelni, így a saját gazdaságának fenntartására szükséges munkához nem maradt ideje, erejét az úrnak gyümölcsöző robotmunka vette igénybe. A kor törvénye szerint első az ,,úr dolga", az úr haszna.

54 A robot egyik leggyűlöletesebb fajtája a fuvar, különösen a hosszúfuvar. Nem ritkán 100—200 kilométerre kellett a parasztnak igáját hajtania, hogy az úr részére terményeket, élelmet vigyen, vagy pl. faragott köveket hozzon Stájerországból az urasági kastélyhoz. A hosszúfuvarban ember, állat és felszerelés pusztult. A parasztok megbetegedtek, állataik elhullottak, a járművek megrongálódtak a kietlen, téli utakon. Kóbor katonák, rablók támadásával is kellett számolni, s ha az útonállók elvették az úr részére szállított rakományt, 53 A 78. sz. a. közölt perjegyzőkönyvben a felsorolt robotmunkák legnagyobb része szerepel. Az elmondottakkal kapcsolatban 1. még pl. az 5., 38., 96., 115., 116., 118., 128., 153., 163., 165., 178., 184., 224., 232., 234., 243., 255., 267., 315., 341., 364., 373., 407., 410., 426., 437., 438., 461., 465., 471., 490., 525. sz. pereket. 54 A korlátlan robotoltatásra 1. pl. a bolffaiak 1651. évi robotmulasztási perét. E falu lakóinak, mondja keresetében a földesúr ügyvédje, „semminemű szabott robottyok nincsen, hanem az midőn mi kévántatik, tartoznak parancsolt robottyokat végben vinni". Az újfalusiakat, akik az elrendelt robot teljesíthetetlenségére, erejüket meghaladó mértékére hivatkoznak, ugyanekkor azzal a cinikus indokolással marasztalja el az úriszék : helytelen a mentségük, „mivel tudta gondviselőjök (ti. a sáfár) erejöket, és micsoda robotot viselhetnek el, ahhoz accomodalta magát az parancsolatban". L. a 78. sz. jkv. 3., 10., ill. 22. sz. perét; 1. az előző jegyzetet is.