Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
1631 JANUÁR 3, 1638 DECEMBER 13 157 szőlőheőz. Azertt mint hogy az aruaknak uallottak uolt az szőleőtt, es az aruak attya hire nelkwl attak el, ebbwl tőruenyt uar az aruak attya, ha adhattake el az aruaktul az szőlőt, auagy nem. Miuel hogy mindgjart feől uallottak peniglen az szőlőtt, nem uartak háromszorta ualo 15 napott, hanem az mellj napon az tsere lett, azon napon feől uallottak, abbulis tőruenyt uar Srainer, ha adhattake feöl akkor, auagy nem. 4 Deliberatum est. Azt találtak az kantor töményében : 6 Miuel hogy Suore Gergely az aruak szőleiett uyobban el tserelte, s annakelőtte az aruaknak u állotta, az Suore tartozzék Feffer Paálnak c az 26 forentot letenni/ kesz penzűZ; addig az ur fogsagabul kj nem bochiattatik, mig kesz penzwl le nem tesz?/'. Az szőlő karotis, ualamennyt hűti szerenth monhat Fefer Paal, hogy az szőlőben uitt, tartozzék Feffer Paalnak. Suore megh fizetni/'. Ismeglen az pinczen mit iobbetott Feffer, az hegi nepe kj menuen megh bőtsűlie, es arrulis Suore tartozzék Feffer Paalt marhaiabul, auagy mibűl megh elegeteny, az szőlő peniglen az giermekre szallion. Az aruak attya ha latya, hogy az aruaknak nagiub hasznára lenne, ha az szőlőt el adnak, es az pénz több hasznára lenne az aruaknak, el adhatya, es az penztt az giermekek hasznára tehet/. Ha el adgia, akkoris Feffer Paál c nyúlhat penzeuel az szőlőhöz mindeneknek előtte. Miuel hogy Suore nem adhatoiat atta el hire nelkwl az aruak attianak, maradót az urnák 5 fl. pénz bírságon, uduar bironak es saffarnak. Az hegimester es hegi nepe maradót az urnák 5 funt pénz bírságon, uduarbironak es saffarnak, miuelhogy az hegi igassaga ellen attak feöll az szőlőtí. Minden költséget Suore tartozzék megh fizetny. 0. Lt. Batthyány cs. körmendi lta, C, IX. Úriszéki iratok. Szalónak, 1631. jan. 3. jkv. 1. I. 67. 1638 december 13, Szalónak 1 Az alperes fél a falu színe és a kántortörvény korábbi döntése ellenére nem adta ki a mostohaanyjának s az utóbbi leányának járó vagyonrészt. A kántortörvény újból elrendeli az irtásföld és minden egyéb örökség felerészének kiadását azzal, hogy a mostohaanya viszont az alperesek által kifizetett adósságok felét — amennyiben e kiadások megtörténtét bebizonyítják — tartozik megtéríteni, s a szokott bírságokat is ő fizeti. 4 A háromszor 15 napi idő azért volt előírva, hogy a felvallást (ingatlanátruházást) valami okból sérelmező földesúr, rokon vagy szomszéd a megfelelő intézkedést megtehesse, elővételi jogot gyakorolhasson stb. Itt, úgy látszik, a földesúri hatóság engedélyének kötelező kikérését is elmulasztották. b Az eredetiben itt pont van. c á — a 18 1 A kántor törvény bírái t a jegyzőkönyv nem tünteti fel. — Szövegéből csak ezt az ügyet közöljük.