Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

Poena arbitraria : a vonatkozó jogszabályban, illetőleg az ítéletben pontosan meg nem határozott, a bíróság vagy a felettes hatóság —• pereinkben a földesúr — mérlegelésétől függő büntetés. Poena capitalis : főbenjáró büntetés. Korábban fej- vagy jószágvesztést jelentett, a főbenjáró ítélettel sújtott elítélt ugyanis bizonyos esetekben fejét egész vagyonának elvesztésével megválthatta. Később általában halálbüntetést értenek rajta. Poena cruenti, poena cruentationis, 1. vérbírság. Poena decretalis : törvényes büntetés, törvényben megszabott büntetés (szemben a pontosan meg nem szabott poena arbitraria val, 1. ott). Poena dupli (duppli) : a büntetés megkettőzése, kétszeres büntetés, dupla bírság. Poena emendae linguae, 1. nyelv váltság. Poena infidelitatis : hűtlenség bűne, pl. urasági alkalmazotté a földesúrral szemben. Büntetése rendesen fej váltság (1. ott). A poena infidelitatis nem azonos a nota infidelitatis-szal, a királlyal vagy az országgal szemben elkövetett hűtlenséggel, amelynek a büntetése fej- és jószágvesztés, bár a földesurakban megvan a törekvés a velük szemben elkövetett hűtlenség hasonló értelmezésére s így hasonló büntetésének rendszeresítésére. Poena violentiae, 1. violentia. Polgár. Ez a szó pereinkben nem városi polgárt, hanem mezővárosok (oppidum), sőt faluk jobbágy-jogállású lakóit jelenti. Jelenti továbbá e helységek esküdtjét („esküdt polgár"-át), tehát a mezőváros vagy falu elöljáróságának tagját. Pl. „polgárokat tettek a bíró mellé". Poltura : a tallér 80-ad része, 1,5—2 dénár értékű váltópénz. (L. tallér, dénár.) Porkoláb (a Burggraf német szóból). Eredeti jelentése várgróf, később — mint pereinkben is — módosult értelemmel a várnagyot (castellanus) jelenti. A várnagy az úr esküt tett főtisztviselője, innen a „hites porkoláb" kifejezés. Feladata az úr várának, kastélyának rendjére való felügyelet. Ilyen minőségében tartozik hatáskörébe az úr börtöneinek és az ott fogvatartott raboknak őrzése, amely feladatát a darabontok (hajdúk) segítségével látja el. A vár kapuinak őrzése, a vár vízszükségletének biztosítása szintén az ő tiszte. Részt vesz az úriszéki tárgyalásokon, s ő gondoskodik a jobbágyoknak az úriszék elé idézéséről, előállításáról. Az úriszék által elrendelt tisztító esküt előtte, mint a földesúr képviselője előtt teszik le. Előfordul, hogy a várnagy és a porkoláb ugyanazon földesúri várban két különböző személy. Ilyenkor a porkoláb csupán a börtönfelügyelő tisztét látja el. — Ha a várnagynak vannak helyettesei (alvárnagyok, viceporkolábok), akkor a várnagyot főporkolábnak (supremus castellanus) is nevezik. Porta : úrbéri viszonylatban jobbágytelket (1. ott) jelentett; az állami adó kivetésénél (1. rovás) az adóalap egységét nevezték így, mely — a jobbágyok anyagi erejéhez képest — több jobbágy gazdaságot is magában foglalhatott. Portio (portio possessionaria) : birtokrész. Ha a falunak több földesura volt, az egyegy földesúr tulajdonában lévő birtokrészt nevezik így. Portio : a császári zsoldoshadsereg eltartására 1671-ben behozott új adónem, összegét a hadsereg részére szükséges élelem- és takarmány-adagok (portio) számának és értékének alapulvételével számították ki. A Magyarországra rótt adómenynyiség megfelelő hányadát egy tételben vetették ki a megyére, ez pedig az egyes falvakra. Az utóbbiakon belül minden nem-nemesnek fizetnie kellett: a zselléreknek is, nemcsak a telkes jobbágyoknak. A kivetés (felosztás, repartitio) mértéke az adófizető anyagi helyzetétől függött, ennek elbírálásánál