Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

feudális jogrendszer tipikus vonása s egyik legkiáltóbb visszaélése. Ezen kívül pereinkben a kezesség ma is ismert, anyagi jótállás formái is előfordulnak. Kibecsül, kibecslés. A népre nehezedő földesúri előjogok egyik legkíméletlenebbike. A földesúrnak azt a jogát jelentette, hogy a paraszt földjét, az általa nehéz munkával feltört irtványt, telepített szőlőt a parasztra kényszerített, önkényesen megállapított összegű „becsüpénz" ellenében (1. becsű) bármikor el vehette. Mint pereink mutatják, a föld utáni hajsza fokozódásával a nemesség egyre nagyobb mértékben élt kibecslési jogával, ami így, a paraszt munkakedvét bénítva, a termelőerők fejlődését nagymértékben akadályozta. A kibecslés a földesúr anyagi követelésének, a jobbágy vele szemben fennálló tartozásának kielégítésével kapcsolatban is előfordul. Kibűcsúztat: kiűz, kitilt. Pl. kisebb bűnök, vétségek miatt „kibúcsúztatják", kiverik, s kitiltják az elmarasztaltakat az uradalom területéről. Kila : gabona-űrméték. A Nógrád megyei küa 46,89 liter volt. Kilenced, 1. nona. Királyi haszonvételek (beneficia regalia). A király minden földbirtoknak s a birtokból származó jövedelmi forrásoknak ura, így a bormérésnek, húskimérésnek, malomtartásnak stb. is. Az adományozásnál az uralkodó a földesúrnak nemcsak a birtokot (a nagyobb királyi haszonvételt), hanem a mészárszék-, malom-, korcsmatartás stb. jogát is (a kisebb királyi haszonvételeket) eladományozza. Kisasszony napja (Nativitatis b. Mariae virginis) : szeptember 8. Kiskarácsony napja : január 1. Kitonich János (szül. 1560 körül, meghalt 1619) Mosón vármegye alispánja, majd a királyi ügyek igazgatója (causarum regalium director), jogtudós. Híres munkája, az 1619-ben megjelent „Directio Methodica Processus Judiciarii", a sokszor idézett Directio Kitonichiana (Kithonichiana) vagy Cynosura Kitonichiana (szokott rövidítése : „Kith."), mint az első feldolgoz ás-jellegű magyar jogi szakmunka, nagy tekintélyre jutott, számos kiadást ért, a Törvénytárba is bevették. Konyhasáfár (dispensator culinae) : az urasági konyhára felügyelő officiális, az úr és udvari népe által elfogyasztott termények számtartója. Kisebb földesúri háztartásban szerepét a kulcsár látja el. Kopanicza : az irtvány szlovák neve. (L. irtvány.) Korcsmajog (educillatio). A jobbágy saját termésű borát Szent Mihály napjától, szeptember 29-étől karácsonyig vagy újévig hétköznapokon mérhette ki. Ezen az időn kívül csak a földesúr árusíthatott bort, mégpedig vagy kocsmájában, melyet a helyi szokás szerint karácsonytól (újévtől) Szent Mihályig, máshol egész éven át nyitva tarthatott, vagy jobbágyai által. Ez utóbbi, az uraság kimérésre átadott borának eladása a jobbágy kötelezettségek közé tartozott. A kocsmatartás, borméretés a földesúr egyik legjelentősebb jövedelmi forrását szolgáltatta, minthogy a saját szőleiben termett s hegyvám címén beszedett borokon kívül elővételi jogánál fogva (1. ott) jobbágyai termése is rendelkezésére állván, nagy bormennyiségek birtokába jutott. A jobbágy viszont így nehéz munkájának gyümölcsét az uraságtól kényszerült visszavásárolni. — A földesúr a kimérésre adott bor vízzel hígítását keményen büntette, s szigorúan ügyelt arra, hogy jobbágyai más földesúr kocsmájába ne járjanak ; gyakran azt is előírta, hogy a falu lakossága az év folyamán mennyi borát tartozik elfogyasztani.