Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

Bírságos parancsolat (néha bírságos tilalom is) : a földesúr, illetőleg tiszttartója álta kiadott olyan rendelkezés vagy tilalom, melynél a megszegőre kiszabandó bírság összege előre meg van határozva. Ilyen ügyben tehát még csak lehetőség sincs arra, hogy az úriszék esetleg kisebb összegben állapítsa meg a parasztra vetendő pénzbüntetést, hanem azt egyszerűen kirója a „parancsolat" szerint. A rendes heti roboton túl elvégzendő, a jobbágyok erejét gyakran felülmúló mennyiségű, nagyobb alkalmi vagy szezon-munkákra szóló rendelkezést, illetőleg a jobbágynak a reá nézve életfontosságú erdő-, rét- stb. használatból való kitiltását — vagyis ahol a rendelkezés megszegése valószínű — ilyen bírságos parancsolat alatt szokták az úr és tisztjei kiadni. A parancs megszegője (1. parancs megvetése) a bírság megfizetésén túl többnyire a munkát is tartozik elvégezni, aminek elmulasztása miatt a bírságot kiszabták. A bírságos parancsolat tehát a paraszttal szemben kemény fegyelmező eszköz s egyben zsarolási alkalom. Az úriszék elé idézés rendesen szintén ilyen parancs alatt történik. Bírságos pecsét, bírság alatt való pecsét, 1. pecsét. Bizonyság, bizonság : tanú, tanúvallomás, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, illetőleg a tanúvallomásról a hatóság által kiadott bizonyságlevél, esetleg más bizonyíték. „Bizonyságot támaszt" : tanút állít elő, tanúra hivatkozik, bizonyítékot mutat be. A bizonyság szó ritkán eskütárs (1. eskü) jelentéssel is előfordul. Blasphemia : istenkáromlás, az 1563. évi 42. tc. meghatározása szerint „Isten s a szentségek" káromlása, „a lélek elleni és egyéb hasonló módon való" káromkodás. Az istenkáromló, blasphemus büntetése e tc. szerint, melyet más, későbbi tc.-ek is megerősítettek, első ízben megvesszőzés, második esetben botozás, harmadik esetben fej vesztés. A bírósági gyakorlat azonban — nem nemesek ügyeiben •— túltesz a törvényen. A káromkodásnak három fokát különböztetik meg, a legsúlyosabb már az első esetben halállal büntetendő (az ítélet nyelvkitépéssel, kézlevágással stb. súlyosbítható), s csak a második és harmadik fokozatra alkalmazzák az idézett tc. rendelkezéseit. Blasphemiának szokták nevezni továbbá a fentieken kívül is a durva szitkozódást vagy a felsőség, pl. a földesúr szidalmazását. Az utóbbiakért rendszerint súlyos bírságot vagy szintén testi büntetést szabnak ki. Bojt, bujt (bojtás stb.), 1. szőlőbujtás. Borpénz : Márton napján (november 11.) esedékes census, földbér. Minthogy a mártonnapi adó főként szőlőtermő területen volt szokásban, elnevezését a borterméssel, a szürettel hozták kapcsolatba, ezért „borpénz". Bors : pereinkben, ha mint bírság szerepel, paprikát jelent. A paprika — melyet mai elnevezésének kialakulása előtt szintén borsnak mondtak — a XVI. század elején Magyarországon még behozatali cikk, a legértékesebb importáruk egyike. A XVI. század folyamán a parasztok is termeszteni kezdik, de még sokáig ritka kerti vetemény marad. A földesúr ezért a bírságot pénz helyett gyakran paprika formájában veti ki, amit a saját háztartásában, konyhája számára vagy a piacon is jól értékesíthet. Böjtelő hó : február. Búesúvctel: a jobbágyköltözés (1. ott) törvényes előírásainak betartása. Cacabus crematorius : pálinkafőzőüst. (L. pálinkafőzés.) Cadal (cadere) : elesik, pl. valamilyen jogától. Calculal (calculare, calculatio) : számít, számításba vesz, mérlegel, megvizsgál (pl. a bíróság az ellenfelek által előadottakat, a bizonyítékok súlyát). Calumnia, 1. patvarkodás.