Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

Kanthor asszony fiai : László, Benedek és Erzsébet fia László nevében beavatkoztak. Ewzendfalua-i László és Buken-i Frank kijelentették, hogy Buken birtok adományul kérését érvénytelennek tekintik, mivel az őket közösen illeti és bemutatták a váradi káptalan, továbbá Andréas dictus de Venetiis király oklevelét: 1.) 1283. jún. 27. A váradi káptalan András király

1 emberével Buken birtokot meghatárolja és abba Ewzend fiait : Mátyust, Pált és Ewzend-et, Mathe fia Mátét, Ched fia Bud-ot és Benedeket beiktatja. 2.) 1292. máj. 22. András király megerősíti az előbbi oklevelet. — Buken-i Péter és János előadták, hogy Cantor-t és Erzsébetet atyjuk Buken-i sessio-jában fiúsították, Kata unokái Buken birtokon egyéb leánynegyedeken kívül ma is super portionibus quartalitiis ülnek s éppen ezért ők aliique quartani ibidem commorantes ellenmondanak, majd bemutatták ezt a két oklevelet : 1.) 1348. okt. 13. János Nemethy-i plébános vicarius ecclesie Albensis Transiluane ex ista parte Mezes előtt Buken-i Gergely fiai : János és Péter átadnak Buken-i birtokrészükön unam particulam terre per spatium viginti quinque ulnarum leánynegyed fejében Ched leányának : Kata-nak, Domokos özvegyének. 2.) 1370. okt. 10. A leleszi konvent előtt Galus fiai : Mátyus, István és Domokos, ezen Galus fia János fia Mihály, Márton fia László és Pál fia Tamás Buken-i nemesek átadnak Ched özvegye és leánya : Kata leánynegyede s dotalitiuma fejében János fiainak : Antalnak és Lászlónak, Domokos fia Lucasiusnak Buken birtokon unam sessionem seu fundum curie de tertia parte portionis ipsorum, quoad octavam partem cum tribus iugeribus terre. Végül Cantor és Erzsébet unokái

1 : László, Benedek és másik László bemutatták Zech-i Miklós országbíró 1382. okt. 21. oklevelét, amellyel Cantor-nak és nővérének: Erzsébetnek Buken birtokon megítélt egy sessio-t Buken-i János fia János ellenében. A felek ezután még ismertették leszármazásukat. Eszerint Frank Ewzend fia Pál fia Márton fia László fia, az alperes László pedig Ewzen fia Pál fia Tamás fia, a perbe be nem avatkozó János Ewzen fia Máté fia Galus fia István fia, a felperesek az idősebb Mathe fia Benedek fia Miklós fia János fiai : Mathe fia Mathe és Ched fia Bewd fiúutód nélkül haltak el, Lucasius fia Péter, László fia Domokos és Antal fia Kelemen Ched leányának : Kata-nak unokái, Ched fia Bed birtokjogai, a leánynegyed címén Buken-ben ma is birtokosok részeit leszámítva, egyrészt Frankra, István fia Jánosra és Tamás fia Lászlóra, másrészt János fiaira : Tamásra, Gergelyre és Mihályra közösen szállottak. A leszármazás ellen a felperes nem emelt kifogást. ítéletében megállapítja, hogy Zs. Buken-i Tamás kérésére egész Buken birtokot neki és testvéreinek : Mihálynak, Gergelynek adta ugyan, azonban az oklevelekből kitűnik, hogy a birtokba nemcsak az ő, hanem az alperesek elődeit is beiktatták, az iktatást pedig András király megerősítette, azután Ched birtokrészéből 25 ölnyit, majd egy sessio-t három hold földdel együtt Ched leánya : Kata unokái megkaptak s ezek leszármazottjai Lucasius fia Péter, László fia Domokos és Antal fia Kelemen, azonkívül Kantor és nővére : Erzsébet egy sessio-t Zech-i Miklós országbíró előtt per útján elnyertek, végül az is kitűnik, hogy a birtokot határjárásától és iktatásától kezdve egészen az adományul kérésig, quod non solum tempus prescription is iura nobilium regni prescribentis, verum etiam regié maiestatis diu transcendisse reperiebatur, az 1283. birtokosok s utódaik, valamint a leánynegyed jogán részesek békésen kezükben tartották, tehát a felperes hamis állítás alapján nem kérhette a királytól a maga és testvérei számára adományul. Megállapítja továbbá, hogy Ched leánya : Katha leánynegyed jogán birtokos utódait és a többi negyedjogi birtokost birtokrészük, Cantor és Erzsébet unokáit pedig