Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

seu Ruthenis hominibus utputa sequaeibus regis Polonie quoquornodo obligaremini, equali numero inter vos ea computando pro premissis vestris rebus a vobis aufferendis, apud quemquumque huiusmodi débita reperta fuerint, requirendi et pro vobis reservandi tutam et securam habeatis facultatem ex presenti nostra annuentia speciali. A szöveg élén jobb felől : Commissio propria domini regis. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkos pecséttel. Dl. 9684. 7824 Aug. 7. (f. V. a. Laurentii) (Pozsony város tanácsa előtt) Vlreich Dawher (pozsonyi) lakos elismerve, hogy 278 magyar aranyfrttal tartozik Hanns Swynnd Kolner-nak, elzálogosítja neki zwey hewser ligetit zu Prespurch in der stat gegen den fleischpenkken vber, továbbá következő szőlőit : der ain weingarten ligt an der Fuchsleyten zenest Michels Salczer weingarten vnd zenest des Mulner weingarten von Pistritz, der ander weingarten ligt an der Tuenawleyten, genant der Tymir, zenest Mertten des Professer weingarten, der dritt weingarten ist genant der Honigler, glegen in dem Wolfsgrunt, zenest Maritzen des Chnellen weingarten, der vierd weingarten hayst der Gern, glegen zenest dem weg, der fumft weingarten heist der Weintegl, zenest Eberhartz des Windek weingarten, der sechst weingarten heist der Mulslag, zenest Hansen des Perchtolden weingarten. Mindezeket a fekvőségeket egész ingó és ingatlan vagyonával már korábban elzálogosította als vor in dem puch

1 verschriben stet 565 magyar aranyfrtért Jacoben dem Pisscholff purger zu Koln s így Swind (Swynd) és örökösei csak az ő követelésük kielégítése után juthatnak pénzükhöz. Wö. 1410. febr. 24. (7382. sz.) Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 43. 1. — Kováts 24., reg. 7825 Aug. 8. Buda. Zs. Poroszországhoz és Danzighoz. Maradjanak hűek a német lovagrendhez. Hamarosan segítséget fog vinni. Altmann 10. sz., reg. (Danzig (Gdansk) lt.) 7826 Aug. 8. (in Przedmirs, f. VI. a. assump.) Stiborius de Beczkow weyvoda Transsilvanensis, Bistricie, Nitrie et Trincinii comitatuum comes ac totius fluvii Wag dominus átírja s megerősíti nobilis Stephanus de Kebranowa Lotha advocatus-nak a panaszára, mintha in iuribus dicte advocatie nem őrizné meg, a castrum Bistriciense-i aivárnagyok 1339. jún. 18. oklevelét (Anjou III. 569.), utasítva mostani várnagyát, Iaroslaust és utódait, hogy az oklevélben foglalt jogokat biztosítsák számára. Presentibus hys nobilibus Petro Bútora et Gywanis Podmaniczsky. : Hártyán, kopott függőpecséttel. Dl. 43.062. (F.) — Podmaniczky I. 11., reg. — Anjoukori Okmánytár III. 570., említés. 7827 Aug. 9. (Bononie, V. íd. Aug. anno I.) XXIII. János pápa Eberhard váradi püspökhöz. Auctoritate apostolica feloldja őt a kiközösítés és más büntetések alól, letörli róla az inhabilitas-t és a gyalázat bélyegét, mentesnek nyilvánítja az irregularitas-tól és visszahelyezi ad statum et honorem pristinos, mintha nem követte volna el az alábbi bűnöket, amelyekről maga így adott számot : Zs.-nak a törökök elleni hadjáratában, ahová a királyt parancsára elkísérte, midőn amici eiusdem regis conflictum patiebantur, öt törököt, másképp nem menthetvén meg életét, sajátkezűleg megölt. A Magyarországon kitört zavarok idején, amidőn a bárók és nemesek a királyt elfogták, ő megmaradt ennek hűségén s mint zágrábi püspök várnagyait és officialisait egyházának várai, erődítményei, birtokai megőrzésére utasította, teljes cselekvési szabadságot adva nekik. A király kiszabadulása után, amidőn quamplurimis ipsius regis emulis propterea contra te insurgentibus et in tuum statum machinantibus néhai Angelus ostiai püspök tituli sancti Laurentii in Damaso presbiter cardinalis, IX. Bonifác pápa