Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)
370 1 UO június 6 — június 7 panasz helytállónak bizonyul, idézze meg Mizla-it a speciális presentia elé, utasítva őt familiárisainak előállítására. Papíron, zárlatán pecsét nyomával, hátlapján a konvent jelentésének fogalmazványával. Leleszi konvent orsz. lt. Acta a. 1410. nr. 12. (F.) 7669 Jún. 6. (Bude, XXX. die oct. diei oct. Georgii) Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája ítéletlevele. Alsoelefanth-i András fia Mátyás és István fia László azon a címen, hogy Karlotheleke nevű birtokukat néhai Zecheen-i Frank országbíró elfoglalta, perbevonták ennek fiát : László mestert. Mivel ez válaszában arra hivatkozott, hogy a birtokot apja Topolchaan várral együtt Zs.-tól kapta adományul s a király még szavatosságot is vállalt, hogy a várban és tartozékaiban megvédi őt, aminek igazolására bemutatta 1389. dec. 2. titkos pecsét alatt kelt oklevelét (v. ö. Zs. 0.1. 1276), annak tisztázására, hogy a birtok az adományozáskor a várhoz tartozott-e vagy pedig Frank csak később hatalmasul foglalta-e el, a nyitrai káptalant közvizsgálat tartására utasította. Az alperes, amidőn előterjesztette a káptalan jelentését, amely szerint a birtok már az adományozás előtt a várhoz tartozott, megkérdezte a felpereseket, hogy milyen címen tartanak ahhoz igényt. A felperesek Károly király 1324. dec. 27. oklevelére hivatkoztak, amellyel a nyitramegyei Karlo birtokot Elefanth-i Mátyás comesnek adta és abba a nyitrai káptalannal a határok megállapítása mellett be is iktattatta. Mivel ez az oklevél I. Károly Havasalföldön elveszett kettős pecsétjével volt megerősítve, a felperesek pedig többszöri felszólításra sem mutatták be, sőt kijelentették, hogy a jövőben sem tudják bemutatni új pecséttel megerősített példányát, noha ilyennek megszerzését érvénytelenítés terhe alatt Károly, majd Lajos király is elrendelte, az 1324. adománylevelet a megerősítés hiánya miatt érvénytelennek jelenti ki, Karlotheleke birtokot, mivel az már 1389. előtt a várhoz tartozott és így Zs. a többi tartozékkal együtt jogosan adományozhatta el, az alperesnek ítéli meg, az Elefanth-i nemeseknek pedig örök hallgatást parancsol. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 9482. 7670 Jún. 7. Buda. Bebek János tárnokmester elhalasztja két lőcsei polgárnak 17 mázsa viasz lefoglalása miatt Ventur Gáspár pozsonyi polgár ellen indított perét s kötelezi a felpereseket azon oklevél felmutatására, amely szerint a lőcseiek csak szekerek, nem pedig azok rakománya után fizetnek vámot. Fejér X/5. 89. (Pozsony (Bratislava) város lt. 684. sz. O. L. Fkgy.) Az eredetiben : Cristanus, Leuche, Scynnloni, Scynnlonem. 7671 Jún. 7. (Bononie, VII. Id. Iun. anno I.) XXIII. János pápa a csanádi püspökhöz. Zantho-i Benedek fia Benedek választott boszniai püspök előadása szerint egyik világi alattvalója talált kincset rejtett el, a iuxta morém patrie et regni Ungarie neki járó részt pedig nem adta meg, mire ő egyik milesének, akinek egyébként az szintén alattvalója volt, megírta a dolgot. A miles túlmenően megbízatásán elfogatta a laicus-t s hozzá küldte őrizet és kihallgatás végett. Ő majd nyájas szavakkal, majd fenyegetések közt vallatni kezdte. A laicus végül elvezette egy helyre, azt állítva, hogy a kincset ott rejtette el, azonban az ásás eredménytelennek bizonyult. Erre haragjában lófarkhoz köttette s kis távolságig meghurcoltatta, de csak azért, hogy reá ijesszen s korántsem hogy bajt okozzon neki, majd ismét fogságba vetette, teljes felgyógyulása után pedig visszaküldte a mileshez, nagyon kérve, hogy bocsássa szabadon. Kérését a miles nem teljesítette, hanem alattvalóját a püspök hozzájárulása nélkül és akarata ellenére egy évnél hosszabb ideig fogságban tartotta, amíg ott meg nem