Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

országlakóval, akik felkeltek ellene, amennyiben valamennyi familiárisuknak és követőjüknek teljes kegyelmet adott, elengedve birtokaik és javaik elvesztését s ezt az egyezséget meg is akarja tartatni, a liptómegyei Sewnyche-i István fia Jánost, aki azt állítja, hogy a zavargások idején Detre nádor familiarisa volt, ha ezt be tudja bizonyítani, hűtlensége és tettei miatt senki kérésére se merjék személyében vagy javaiban intra vei extra iudicium háborgatni vagy megkárosítani. A szöveg élén jobb felől : Relatio Symonis de Rozgon iudicis curie regié. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkos pecséttel. Dl. 94.455. Pongrácz cs. lt. Fénykép után. — Tört. Tár 1896. 514., reg. 6722 Ápr. 10. Buda. Zs. előtt Andrásfalvi Balázs volt marosszéki hadnagy kijelenti, hogy Somkereki Antalt és Jánost székely szokás szerint visszaiktatta a marosszékiektől visszakapott földjeikbe és erdeikbe. Székely okit. III. 27. (Dl. 73.901., két példányban. Teleki cs. lt.) _ Teleki I. 351. «723 Ápr. 10. Alchinger Konrád 225 új magyar írtért eladja a dachaui kerületben fekvő telkét. Mon. Boica XX. 124. (München lt.) 6724 Ápr. II.

1 (prope civitatem Castriferrei, XXVII. die ferie II. p. Oculi) Garai Miklós nádor, a kunok bírája Gerse-i Petheu fia János mestert, mivel Vas megye közgyűlésén hozott ítélete értelmében az in civitate Castriferrei levő Szt. Kereszt-kolostorban a húsvét utáni szerdán, azaz a közgyűlés 26. napján (ápr. 10.) ötvened magával letette az esküt, hogy nem rontott fegyveresen Herchegh (dictus) Péter mester, felesége : Sára és Mykch özvegye Kwrmendh nevű birtokára, ott az erdőben János diák Kwrmendh-i polgárt két fiával együtt és négy ökörrel nem fogta el, sem embertelenül nem kínozta meg, felmenti a kereset alól. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. x

Az oklevél keltezésének ápr. 6. felelne meg, egybehangzóan a 6706. számmal. A szövegből azonban az tűnik ki, hogy a húsvéti ünnepeket nem számították a tárgyalási napok közé. Ezért az itt említett ápr. 10.-hez igazodóan kellett a napi keltezést megállapítani. Dl. 92.337. Festetics cs. lt. 6725 Ápr. 12. (Bude, f. VI. p. pasche) Zs. a zólyommegyei Korpana királyi város civisei és hospesei szolgálataiért és pro utilitate et comodo regni nostri minden hétfőn és kedden hetivásár tartását engedélyezi sub eisdem libertatum prerogativis, quibus fora libéra aliarum civitatum nostrarum celebrari consuevissent, elrendeli, hogy a két napon egyetlen kereskedő vagy utas se fizessen a Korpona-i királyi vámhelyen sem személye, sem pedig behozott vagy kivitt árui után vámot s ennek követelésétől eltiltva vámszedőit, a vásáron résztvevőknek szabad jövés-menést biztosít sub nostra protectione et tutela speciali. A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt : Relatio domini Iohannis prepositi Quinqueecclesiensis et plebani ecclesie Budensis. Hártyán, a szöveg alatt titkos pecsét töredékével. Korpona (Krupina) város lt. Litt. D. nr. 1—3. O. L. Fkgy. — Magy. Tud. Értekező I. 130., említés. 6726 Ápr. 12. Buda. Zs. valamennyi bírósághoz. Halasszák el a törökök ellen hadba vonuló (Kállai) Miklós pereit. Szerbia 49. (Dl. 53.470. Kállay cs. lt.) 6727 Ápr. 12. A pozsonyi káptalan előtt Hédervári Jakab Cili birtokot vejének, Bazini Gróf Miklósnak adja. Sopron vm. II. 219., tart. kiv. (Palóci Mátyus országbíró 1434. nov. 20. okl.-ből. Dl. 7936.) — Héderváry I. 147., reg. 6728 Ápr. 12. Szentmárton. Krisztián szepesi éneklőkanonok, helyettes vikárius Jánost, a leibici Szt. Lélek-kórház káplánját, aki a plébánost kivont karddal megtámadta, 50 aranyfrtban elmarasztalja. Schmauk : Supplementum II. 161. (Leibic (L'ubica) város lt.) 6729 Ápr. 12. Velence megállapítja a Prata-i Vilmos magyar követnek szóló választ, amely szerint a szövetség megkötése ügyében később fog határozni. Ljubié V. 168., kiv. — Ováry I. 64., reg. hibásan.