Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

6193 Júl. 3. Terebes. Zemplén megye lefejezteti Darabos Jakab jobbágy holttestét, miután Sztáncsi Péter megesküdött, hogy egy jobbágya házának megrohanása miatt ölette meg. Zichy V. 552. (Dl. 78.848.) «194 júl. 4. (IV. die oct. nat. Ioh.) A leleszi konvent Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája ítéletlevele értelmében megállapítja a Chwr és Ezthar birtokok közötti határt s miután a felperes Chwr-i Lőrinc fia László — szomszédjával, Bwl-i Lőrinccel együtt, aki a vizsgálat alkalmával mellette tanúskodott, — a Pyskarusthow nevű tó mellett emelt utolsóelőtti határjelnél leteszi a szokásos földesküt az alperesek, Ezthar-i Lőrinc fia Antal és Péter fia János jelenlétében, hogy a határjeleket az igazságnak megfelelően mutatta meg, beiktatja a Chwr birtokhoz csatolt vitás félekealjnyi területbe. A határ ab aqua seuiacu Laualapya vocata indul ki, prope ortos dicte ville Ezthar elhaladva ad quendam locum pratosum seu lutosum, majd a Chwr és Ezthar birtokokból jövő utak találkozójáig megy, innen egy ideig a kettő egyesüléséből keletkezett úton, azután szántóföldek közt, később penes terras pratosas vonul, érinti lacum Pyskarusthow appellatum, végül pedig locum Sewenrew vocatum. Az említett fák: fűz és vadkörte. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 69.153. Koiosy cs. lt. 6195 Júl. 5. Bács. Zs. a szekszárdi konventhez. A tolnamegyei Jánosi birtokot határolja meg. Zichy V. 553. (Dl. 78.849.) 6196 Júl. 5. (XII. die nat. Ioh.) A somogyi konvent Zs.-hoz. Jún. 5. sub castro Dobor kelt parancsára (vö. 6133. sz.) Zeredahel-i Knrnm (dictus) Péter fia Jánost beiktatta apjának Zerdahel, Irefalua, Ffekethethow, Surian, Gerencheuelgh, Bath, Zarm, Chokna és Sard birtokokon levő részeibe, amelyeket Zérdahel-i Ders Márton volt étekfogómestertől kapott vissza. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 9415. 6197 Júl. 5. Bács. Közjegyző előtt Pál bátai apát esküvel megfogadja, hogy az esztergomi vikáriustól a kiközösítés alól feloldó ítéletet eszközöl ki magának, az alsóbátai plébánosnak pedig elégtételt ad. Zichy VI. 502. (A 6350. sz. okl.-ből.) 6198 Júl. 6. Mándhida. Garai Miklós nádor Zala megye közgyűlésén fej- és jószágvesztésre ítéli a megye hatósága által regestrumban összeírt gonosztevőket. Zala vm. II. 335., júl. 2. kelettel. (Dl. 92.317. Festetics cs. lt.) A dátumot, mint a nádori közgyűlésen kelt többi kiadványnál is, a 6229. sz. oklevél meghatározásának figyelembe vételével az ünnepnapokat leszámítva kellett feloldani. 6199 Júl. 6. (prope villám Mándhida, VIII. die ferie II. p. nat. Ioh.) Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája előtt Zala megye közgyűlésén az alispánok, a szolgabírák és a iuratus assessor-ok eskü alatt bizonyítják, hogy Morochhida-i Simon bán fia János mester elfoglalta Nagfew halastavat, amely Zenthbalas-i Lőrinc fia István, Zenthlwan-i András fia Demeter és Jakab fia László Edelych nevű birtokának határai között fekszik és azt ad castrum suum Zyglygeth (Zygligeth) appellatum csatolta. Hártyán, fűggőpecsétje hiányzik. Dl. 9430. 6200 Júl. 6. Mándhida. Ua. előtt Zala megye hatósága bizonyítja, hogy Henrik fia András és Kakas László fia János Kemend várba németeket vezettek, onnan a környéket három éven át sanyargatták és a Gerseiek azt csak ostrommal tudták elfoglalni. Zala vm. II. 361., tart. kiv. (A 6747. sz. okl.-ből.) Az eredeti oki.: Dl. 9426. 6201 Júl. 7. Bács. Zs. Szécsi Miklós királynéi ajtónállómesterhez. A soproniakat védelmezze meg az osztrákokkal szemben. Házi 1/2. 11. 6202 Júl. 7. Baden. Lipót osztrák herceg a soproniakhoz. A béke fenntartása érdekében egy meghatározott napra elküldi a határra teljhatalmú megbízottját. Hazai Okmt. IV. 256. (Sopron város lt.) — Házi 1/2. 11., reg.