Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

sancti Martini alias sancti Salvatoris Posonyensis, akiket a prépostsággal, valamennyi birtokukkal és vagyonukkal együtt különös oltalmába vett, védelmezzék meg mindenkivel szemben, főleg contra comités Sancti Georgii ac homines ipsorum. A szöveg élén jobb felől : Commissio propria domini regis. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. Pozsonyi káptalan magán lt. Capsa B. fasc 5. nr. 32. (F.) 5241 jan. 17. (Cassowie, in Anthonii) Zs. iudici et iuratis civibus ac populis civitatis nostre Posoniensis necnon suburbii et pertinentiarum eiusdem. Már többször szigorúan utasította őket, hogy a prelátusokkal és bárókkal de novis denariis moderne nostre monete tett rendelkezése értelmében, mivel azok sic, prout ubique locorum in regno nostro, etiam apud vos unum eundemque cursum habeant exponique et distribui necnon solvi, dari et recipi debeant non in alia extimatione vei taxa, sed quemadmodum olim et hucusque antiqui denarii saraceni vocati expositi, distributi, soluti datique fuerant et recepti, minden fizetésnél, amelyet a Szt. Márton máskép Üdvözítő-egyház prépostja és káptalanja, a Szt. Mihály- és Szt. Lőrinc-egyházak plébánosai és prebendáriusai javára teljesítenek, unumquemque nóvum denarium pro unoquoque antiquo denario saraceno vocato kell adniok. Mivel parancsai ellenére sub frivolis quibusdam occasionibus et excusationibus quasi super eo maiestati nostre, quod fatemur, fuissetis locuti, egy új dénárt három régivel vesznek egyenlőnek, ennek következtében pedig az istentisztelet állandóan csökken, megismétli rendelkezését. Engedetlenségükkel sic adversus vos nostrum provocabitis animum, quod indignatio nostra ceteris rebellibus et mandati nostri transgressoribus merito cedere poterit in exemplum. Zs. 1417. ápr. 25. Konstanzban kelt megerősítő okl.-ből. Pozsonyi káptalan magán lt. Capsa G. fasc. 2. nr. 40. (F.) 5242 Jan. 18. Kassa. Stibor volt erdélyi vajda, a Vágvidék ura a modoriakhoz. A pozsony káptalan lefoglalt tizedborait szabadítsák fel, mivel a prépost elégtételt fog adatni az arrestáltató polgárnak. Fejér X/4. 641. (Modor (Módra) város lt.) 5243 Jan. 19. (Crisii, III. die ferie II. p. oct. epiph.) Hermanus Cilye Zagorieque comes, dalmát, horvát és sziavon bán ítéletlevele. Thamasouch-i Zaz (dictus) Mátyás mester, amidőn Magyer (dictus) Mark elő akarta adni keresetét a Zala megye alispánjának és szolgabíráinak jelentésében előadott ügy miatt, megtagadta a feleletet. Arra hivatkozott, hogy Mark-ot az Eberhard akkor zágrábi püspök, Maroth-i János macsói bán, Gordoua-i László és Bissenus Pál volt dalmát, horvát, sziavon bánok és Ders Márton által pro inquirendis fidelibus et infidelibus királyi parancsra Crisii tartott közgyűlés hűtlennek nyilvánította. Mark válaszában előadta, hogy a királytól kegyelmet kapott, az erről szóló oklevelet azonban ellenségei egyik rokonától, akit az uralkodóhoz küldött, miután megölték, elvették. Unacum nobilibus regni ítélkezve kötelezte Thamasouch-it, hogy Mark-nak, bár ez nem tudta felmutatni a kegyelemlevelet, adjon feleletet, mivel már a pünkösd nyolcada utáni hétfőn (1406 jun. 7.), több perhalasztó levél bizonysága szerint, perbe bocsátkozott vele, majd elrendelte, hogy Mark feleségét : Ilonch-ot iktassák vissza azon birtokaiba, amelyeket, bár örökség jogán az övéi, az alperes — Mark hűtlensége címén — elfoglalt. Jogtalanul, mert a felperes, mint Zala megye jelentésével igazolta, Zala megyében homo sincère nobilitatis és Abran-on birtokrésze van. Mivel az alperes az ítélettel nem volt megelégedve és kérte a pernek a király elé terjesztését, consuetudini et libertati dicti regni Sclauonie annuentes az ügyet vízkereszt nyolcadára (jan. 13.) fel-