Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

tudta nélkül Kynge nagykorúságáig, ha pedig ez elhalna, Elek és István mestereknek kell átadni. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 8566. (F.) 399 Júl. 20. (Tirnauia, f. III. a. Marie Magd.) Ego Petrus Heinczmanni protunc iudex Tirnauiensis, nos quoque iurati cives ibidem Andréas Rossil, Iacobus Longus, Iohannes Talkner, Ulricus Messchil, Michahell Leli, Iohannes de Nytria, Fridii Paudit, Mennil de Posing, Nicolaus Mollyir, Arnoldus, Necusch Pogner, et Mennil pannifex mint fogott bírák a Tirnauia-i Szűz Mária-kolostor apácái és concivis-ük, Thomas (Thomasch) Molner közt a Gossendorff-i malom miatt támadt viszályban unacum magistris molendinorum quibusdam vicinis nostris a következő határozatot hozzák : Molner vagy a malom harmadának mindenkori birtokosa köteles egyrészt saját költségén jókarban tartani és kijavítani duos aggeres inferiores ante fluile aque proximos, qui vulgariter Wűrr dicuntur, másrészt a felső töltés és a malom harmadának építését és javítását magára vállalni, míg az apácákat a felső töltés és a malom kétharmadának építése és javítása terheli. A jövedelem % arányban oszlik meg a felek között, Molner vagy az egyharmad mindenkori birtokosa pedig jogosult a malomban egy molnárt alkalmazni. Hártyán, hártyaszalagról függó' pecsétje hiányzik. Dl. 8577. (F.) 400 Júl. 20. A szepesi káptalan Haraszti László részére átírja 1374 ápr. 4. oklevelét. KözU Szepes múltjából IX. 43., reg. (Dl. 74,850. Máriássy cs. márkusfalvi lt.) 401 Júl. 20. Arges. Mircse havasalföldi fejedelem Mikul és Sztoján bojároknak adja Mundra birtok (Fogaras föld) felét. Puscariu : Fragmente IV. 43. (Újkori magyar fordítás után.) — Panaitescu 65. — Documente B. 48., román fordítás. — Florescu 21., részlet. — Doc. Val. 526., reg. 402 Júl. 21. A somogyi konvent Zs.-hoz. Júl. 9. parancsára (383. sz.) a vizsgálatot elvégezte. Zichy V. 180. (Dl. 78.371.) 403 Júl. 22. Az aradi káptalan előtt Remetei István és Bereck bizerei apát viszályaik elintézését fogott bírákra bízzák. Ortvay : Temes 296. (Dl. 53.073. Kállay cs. lt.) A kiadásban tévesen : Benedek. 404 Júl. 24. Visegrád. Szécsényi Frank országbíró eskütételre kötelezi Kéri Tamást és Gunyafiakéri Vesszőst, hogy jobbágyaik nem az ő megbízásukból sebesítettek meg familiárisokat, jobbágyokat s hajtottak el 26 ökröt. Zichy V. 182. (Dl. 78.372.) 405 Júl. 24. Bécs. Patrícius bécsi skót bencés apát mint pápai bíró a magyarországi hatóságokat is közbelépésre szólítja fel a brünni káptalan ellen ennek az oslavani ciszterci apácakolostorral folytatott perében. Codex dipl. Mor. XIII. 56. (Brünn város lt.) 406 Júl. 25, Marót. Zs. a szekszárdi konventhez. Iktassa be Ozorai Gallicus Pipot, feleségét és testvérét vétel címén tolnamegyei boziási, debrentei, nyilasi, alsó- és felsőmajsai birtokrészeikbe. Tört. Tár 1884. 9. (A 462. sz. okl.-ből.) 407 Júl. 25. Uo. Zs. Tolna megyéhez. Tartson vizsgálatot a Gadányiak panaszára, amely szerint keményfalvai földjeiket és rétjeiket Zselizi Vesszős Tamás fiai elfoglaltatták felsőjánosi jobbágyaikkal. Zichy V. 209. (A 485. sz. okl.-ből.) 408 Júl. 25. A székesfehérvári keresztes konvent Csáki György és Marcali Dénes fejérmegyei ispánokhoz. Alapi Kelement megidézte. Fejér VIII/5. 297., reg. (Analecta familiae Fanch.) 409 Júl. 26. A paduai egyetem vizsgáján a tanúk között szerepel (Bodoni) Domokos váradi olvasókanonok, az ultramontánok volt rectora és Laki János erdélyi prépost. Veress : Padua 5. (Gloria : Monumenti 2117. sz. után.) 410 Júl. 27. Zs. a váradi káptalanhoz. Határolja meg Pércsi Mátyás biharmegyei Bánk nevű szántóföldjét. Szabolcs vm. oki. 11. (A 461. sz. okl.-ből.) 411 Júl. 27. A győri káptalan Zs. jún. 19. parancsára (353. sz.) az iktatást elvégzi és bizonyságlevelét a helység regestrumába is beíratja. Fejér : Croatia 181., reg. (Dl. 8571.)