Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

másképp Wgh-i Zwnywgh (dictus) Miklós mestereket, Pokahaza-i Poka (dicti) Lászlót és Jánost, Chepha-i Mihályt és Jánost, Istphanhaza-i Istvánt és Andrást és másokat eltiltja a foglalásoktól. Papíron, hátlapján egy nagyobb pecsét töredékével és egy kisebb nyomával. Dl. 9252. — Fejér X/4. 576., hibásan. 5087 Nov. 2. (XV. die ferie III. p. Luce) A váradi káptalan bizonyítja, hogy Zs. 1406 okt. 17. parancsára (5064. sz.) megbízottja, Pest-i János mester kanonok és Kelemen alkancellár, Mihály mester diák királyi emberek civitas Zathmariensis polgárainak és hospeseinek Heydreh (Hedreh) nevű földjét Kysgelienis alio nomine Palfalua birtok felől ellenmondás nélkül meghatárolták Gyürke fia János bíró és más polgárok kijelölése alapján, majd azt végleg birtokukban hagyták civitatem ipsius regié maiestatis Zathmar ad predictam annectendo. A határ a Zamos folyó felől tövisbokros helyen kezdődik Jakch fiainak Gelyenis és Bathor-i Péter fia János Amach nevű birtokának szomszédságában, átlépi előbb alveum Bolkan vocatum, ubi quidam altér alveus Herbolthere vocatus caderet in eundem Bolkan, később rivulum seu meatum aque Homorod vocatum, ennek a pataknak a mentét követi usque villám Hyrip s csak in loco cuiusdam antiqui molendini tér el tőle, erdőkön keresztül ad locum Kyshurusmal vocatum, majd ad quendam agrum Reztelek dictum vonul, érinti rivulum Meduespathak appellatum, hosszú távolságon át hegyeken és völgyeken keresztül ad quendam vallem lutosum, uti prefati iudex et cives asseruissent, Harazthusferthew nunpcupatum,

1 az erdőkben pedig egy völgyben ad quandam villám Olahalem filiorum condam Draag et Balk wayuodarum, ubi ipsi iudex et cives olim ortum seu indaginem ferarum fuisse astruxissent, azután egy hegycsúcson átkelve ad vallem secundum eorumdem iudicis et civium assertionem Kuthuelg dictam prope quendam puteum valle in eadem habitum ér, mons Lippahege-n keresztül leereszkedik in vallem similiter Lippauelge nominatam, érinti de villa Hyrip ad Érded vezető utat, quendam alveum Berenthe dictum, a Zathmar-ból Erdeud-be szántóföldek közt vonuló utat, erdők és berkek után de Therebes ad Erdewd-be vezetőt s mellette egy kutat, szántóföldnél quandam Folnagutha dictam, Hódos birtok szomszédságában quendam alveum Homorod dictum, elhalad inter terras civitatis Zathmariensis et possessionis Hod[o]s predictarum procedendo penes quasdam foveas, ubi alias lateres comburrebant, átlépi előbb alveum Bolkan dictum, azután quosdam alios duos alveos Bothosmochara et Zeukemochara appellatos, penes quamdam arondinosam paludem elvonulva a Hodos-ból Zath [m]ar-ba, majd a Zathmar-ból ad villám Sadan tartó utat, Zathmar, Hódos és Sadan határainak rétek közti összeszögelésénél Bathor-i Péter fia Jánosnak Kyssadan nevű birtoka felé fordul, érinti a régi határjeleket, amelyek egy patak mentén in loco adaquationis pecorum vulgo Mosdozeg dicto vannak, átlépi rivulum seu alveum Balkan (Bolkan), majd viam publicam Kyraluta vocata iuxta quandam terram Hathkerthuel vocatam, que particula terre nobilium de Vethes foret, ahol a civitas Zathmar-t Bezermentheleke-től és a Wethes-i nemeseknek Wyfalw (Vyfalu) alias Gelwez (Gyulvez) nevű birtokától elválasztó határjelek vannak, innen már Gylyenis falu szomszédságában megy s egy nagy útnál in fine vallis Nywzwelgh dicte prope dictum Zamos a várost és Gylyenis birtokot elválasztó határjelnél végződik. Említve : két-két körte- és tölgyfa. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. x

Igy az eredetiben. Dl. 90.754. 5088 Nov. 2. Ua. Zs. okt. 14. parancsára (5060. sz.) Szatmárnémeti várost Daróc és Lázár birtokok felől meghatárolja. Zichy V. 477. (Dl. 78.746.)