Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

225 Ápr. 26. A somogyi konvent Pelsőci Detre nádorhoz. Enezd és Szentgyörgy birtokok (Somogy m) közt a határt megállapította. Pannonh. rendt. II. 610. (Pannonhalmi lt.) 226 Ápr. 26. Nagyfalu. Baranya megve Zs.-hoz. Febr. 27. parancsára (113. sz.) a vizsgálatot elvégezte. Zichy V. 166. (Dl. 78.353.)' 227 Ápr. 27. A pécsváradi konvent előtt Monostori Berzethe Miklós száz írtért elzálogosítja néhány kopácsi (Baranya m.) jobbágytelkét a falu szántóinak, rétjeinek, erdeinek felével együtt, kivéve a saját ekéjével műveltetni szokott szántókat. Fejér X/3.247. (Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történeti segédtudományi tanszékének oklevelei.) Az eredetiben : Kopach, Ewryn. 228 Ápr. 28. (Strigonii, f. IV. p. Georgii) Zs. a nádorhoz, az országbíróhoz és bírói helyetteseikhez, valamint az ország valamennyi egyházi és világi bírájához. Bírság nélkül halasszák el Keresztelő Szt. János születése napjának nyolcadára (júl. 1.) Harkyan-i Miklós fia Miklós és Demeter fiai : János, Balázs valamennyi perét, akár ők a felperesek, akár mások kezdették azokat in quibuslibet terminis octavis vei quindenis, mivel ad presentem nostram exercitualem expeditionem, quam deo duce contra Turkos in proximo volumus instaurare, szándékoznak menni. A váci káptalan 1400 máj. 5. okl.-ből. Dl. 8548. (F.) 229 Ápr. 28. A győri káptalan előtt Harkai Péter elzálogosítja bécsújhelyi zsidóknál 400 aranyfrtért zálogban levő harkai és egeredi birtokrészeit a soproniaknak, akik azokat a kamatokkal együtt 500 aranyfrtért váltották vissza. Hazai Okmt. IV. 240. (A 658. sz. okl.-ből.) — Sopron vm. I. 535. (Sopron város lt.) — Magyar-zsidó okit. I. 112. — Házi 1/1. 264., reg. 230 Ápr. 28. (IV. die oct. passée) A pozsonyi káptalan Zs.-hoz. ítélete értelmében két megbízottja : István presbiter chori és Péter mester diák nótárius Vrathna-i Pál (?) fia István mester curie notarius-sal, a királyi curia-ból külön kiküldött királyi emberrel a felperes Nagpadan-i nemeseknek Nagpadan és az Insula leporum-i apácáknak Patás nevű birtokára menve, először az előbbiek kijelölése szerint Nagpadan birtokot határolták meg Patás felől, még pedig Lajos királynak az apácák által felmutatott oklevele alapján. A határ in Ludrew iuxta fluvium Chylch a parte ville Patás kezdődik, ahol János esztergomi érsek Fyred nevű birtoka, Nagpadan, a Hedrehuara-i nemesek Radouam nevű birtoka és Patás szögel össze, iránya egy ideig a Chylch folyóval esik egybe oly módon, hogy ennek fele Nagpadan, fele Patus birtokhoz tartozik, majd átlépve a folyón penes quoddam stagnum arundinosum levő földeknél vagy réteknél végződik, ahol a felperesek szerint locus Forrozegh van. Az apácák két ügyvédje szerint Ludryw nem a mondott helyen, hanem kelet felé nagy távolságra fekszik, ugyanígy Forrozegh is máshol, penes quandam aquam Ergyolchya vocatam van. Egyikük kijelölése szerint Pathas-nak Nagpadan felőli határa iuxta fluvium Chylch kezdődik, ahol ez alio nomine vocatur Agyagus, jókora távolságra eljut az Ergyolch nevű aqua arundinosa-ig, ahol szerintük Forrozegh van s ahol a határjelet a felperesek elszántották volna, majd in locis paludosis et arundinosis haladva, miközben érinti locum arundinosum [.. ] hath, eljut a Fyred nevű helyhez, innen pedig mocsaras földön át ad quoddam fossatum arundinosum, amely szerintük azonos Ludryw-vel, míg a felperesek szerint dictum Ludryw non in isto loco, sed in alio loco et ex alia parte Danubii van. Ezek szerint az apácák ügyvédje Lajos király privilégiuma alapján non plus, nisi quatuor metas scilicet Fyred, Ludreu et Forrozegh, unam aliam metam ultra dictam aquam, quam dicti nobiles non contradixissent, ubi per easdem plagas signa metalia demonstrare minime potuisset, alias vero metas non secundum seriem privilegii, sed eodem privilegio obmisso demonstrasset, prefati vero nobiles de Nagpadan solum duo signa metalia Ludreu et For-