Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

Miklós fehérmegyei szolgabírák írásba foglalják megbízottjuk, Spanlaka-i Veres (dictus) István jelentését, amely szerint a karácsony előtti szombaton (1405 dec. 19.) Chezthue birtokon Micloslaka-i Chegez (dictus) János felszólította előtte Chombord-i Thompa (dictus) Jakabot, hogy jobbágyával : Zaz (dictus) Antallal iuxta regni consuetudinem adasson neki elégtételt, amit az a következő keddre (dec. 22.) igért, közben azonban nem várva be a napot, a jobbágyot, amikor az Vyuar-i malomba ment, cum iudice seu officiale letartóztatta ; Thompa ennek hallatára vele együtt Vyuar birtokra ment és kérte az officialist, kezességre adja ki neki a jobbágyot, hogy bíráskodhassék felette, azonban elutasításra talált ; Thompa ekkor emberét, magnus Imrét küldte vele meghallgatni, hogy milyen ítéletet hoznak a jobbágy felől, ezt a megbízottját azonban Chegez János a Micloslaka-i népekkel és hospesekkel elfogta és meg akarta ölni, gyalázták, lovát és egyéb javait elvették s csak az Vyuar-i officialis kérésére engedték el. Dobokai János és Drági Péter erdélyi alvajdák 1407 febr. 13. okl.-ből. Dl. 26.384. 4386 Jan. 14. Zs. átírja 1397 máj. 21. oklevelét, amellyel Esztergom város évi 400 aranyfrt censusát az érsekségnek adta (Zs. O. I. 4779.). Katona XI. 694. — Fejér X/4. 529. (Prímási világi lt. Lad. Q. f. 3. nr. 54.) és X/4. 543., reg. — Békefi : Káptalani isk. 395., részié * 4387 Jan. 14. Zs. János esztergomi érsek részére átírja Űjfalu s más birtokok adományozásáról szóló 1389 dec. 18. (jan. 18.) megerősítő oklevelét (Zs. O. I. 1290.). Fejér X/4. 479., töredék. (Prímási világi lt. Lad. I. f. 2. nr. 23.) Fejér szerint az átírt oklevél 1393-ból származna, ilyen oklevélről azonban a prímási levéltár elenchusai nem tudnak. 4388 Jan. 14. Zs. ua. részére átírja a pilismegyei Palota birtokról szóló 1394 máj 10. adománylevelét (Zs. O. I. 3423.) és a budai káptalan 1394 jún. 30. iktatólevelét (Zs. O. I. 3540.). Fejér X/4. 474. (Primási lt.) 4389 Jan. 14. Zs. a Kanizsaiak részére átírja a Kapuvárról szóló 1387 aug. 22. oklevelét (Zs. O. I. 195.). Hazai Okmt. V. 199. (Dl. 87.748. Esterházy cs. lt.) 4390 Jan. 14. Zs. ua.-ok részére megerősíti 1393 márc. 19. oklevelét, amely átírja Borostyán várról szóló 1392 febr. 25. adománylevelét (Zs. O. I. 2408.) és a győri káptalan ápr. 3. iktatólevelét (Zs. O. I. 2461.). Beitráge z. steierm. Geschichtsquellen XI. (1874.) 109., reg. (1829. évi kamarai másolatból.) Az oklevél eredetije : Dl. 9134. 4391 Jan. 14. Zs. ua.-ok részére átírja Simontornya és Rov várakról szóló 1401 febr. 17. oklevelét (885. sz.). Fejér X/4. 489., a birtoknevek nélkül. (Dl. 9143.) A szöveg élén : Commissio propria domini regis. 4392 Jan. 14. Zs. ua.-ok részére átírja Kapu, Borostyán és Léka várakról szóló 1401 febr. 17. oklevelét (884. sz.). Sopron vm. I. 553., említés. (Dl. 8636.) 4393 Jan. 14. (Bude, II. die oct. epiph.) Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája valamennyi várnagyához, officialisához, vámszedőjéhez in et sub iurisdictione nostri honoris ubilibet intra ambitum regni Hungarie, valamint utódaikhoz és helyetteseikhez. Knobloh (dictus) László Cassovia-i bíró, Gallicus János, Stencel Miklós és Nicasius esküdtek bemutatták Zs. oklevelét, amellyel civitas Cassoviensis valamennyi polgárát mentesítette a vámfizetéstől. Ezektől a polgároktól, kereskedőktől és bármily más rendű emberektől áruik és javaik után mostantól fogva a királyi parancs ellenére, amelyet oklevelével együtt fognak előttük mindenkor felmutatni, ők se merjenek vámot követelni, sőt szükség esetén kérésükre gondoskodjanak biztos útjukról s védelmezzék meg őket nostra in persona mindenkivel szemben. A szöveg élén jobb felől : Relatio Anthonii de Erdei. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. Kassa (Kosice) város titkos lt. F. (Telonium) 24. sz. (F.) 4394 Jan. 15. Velence elutasítja Miklós zengi comes kérését, hogy a zálogul felajánlott Zeng város fejében vegye Őt védelmébe, elhatározza azonban, hogy Zaraba követet küld a béke biztosítása érdekében. Ljubié V. 67. — Frangepán I. 134., reg.