Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

existenti ratione nonarum aut alio quovis iure modo alias consueto annis singulis proveniendorum. Biztosítja továbbá, hogy valamennyi birtokának felét átengedi neki, ha gyermekei születnének, sőt valamennyiről teljesen lemond, ha nos cunctis et singulis contra culmen nostrum regium temporibus disturbiorum premissis infidelitatis nota offuscatis delictis et excessibus ipsorum eis indultis veniam concedentes solita pietate regia generalem gratiam fecerimus et misericordiam universalem, viszont ha Zygeth-i örökösök nélkül halna el, a most átadott két birtok senkié nem lehet, csak az övé. Papíron, hátlapján nagy pecsét nyomával. Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Alm. 2. lad. 9. Szigeth ad nr. 76. (F.) 4309 Dec. 18. (f. VI. a. Thome ap.) A leleszi konvent Zs. 1405 nov. 6. parancsára (4232. sz.) az iktatást elvégzi. A határ de uno campo Kaytarmeze dicto kiindulva érint egy patakot, amely a Maramos folyóba ömlik és campum vulgo Kerekmeze dictum, átlépi fluvium Maramum, felkapaszkodik a Keralkuta nevű forrás felőli hegyre, ennek tetején usque possessionem Janachfalua vonul, leszáll ad quoddam stagnum [... jsestow nuncupatum versus campum Kertuelies dictum, egy hegyen át in unum campum Monostormeze vocatum és ad quoddam fossatum Árok vocatum, majd átlépve a Pathak nevű folyót ad quendam montem Bikesheg nominatum jut, erről leereszkedik ad quendam fluvium Sospathak vocatum, egy nagy hegy tetején át, ahol arbores iuniperi, que vulgo dicuntur Feneufa, vannak, ad quendam rivulum Borkath vocatum és ad montem Scenenkes dictum ér, ennek tetején usque ad montem Gerthan ad quandam particulam terre, que dicitur Nádas, halad, egy dombon át vádit ad antiquam salifodinam seu veteralem, innen pedig ad rivulum Hedegforras vocatum, egy hegy tetején usque ad domum Vlady megy, ahol két út keresztezi egymást, leereszkedik ad fluvium Maramum és ad campum Mocharus dictum, majd a Bardfalua és Nyres birtokok közti hegyet érintve per unam viam ad partes Auas pergentem ad montem Kewhat, ezen keresztül pedig ad lapidem Tisstakew dictum usque ad rivulum Turchad vonul s kiindulópontjánál, a Kaytarmeze-nél végződik. Említve : arbores fagi silvales. Elmosódott írású hártyán, függőpecséttel. Dl. 28.771. — Mihályi 132., hibásan. 4310 Dec. 18. Ua. Zs. nov. 6. parancsára (4232. sz.) a Kaszóiakat a máramarosmegyei Patak birtokba beiktatja. Mihályi 135. (XVIII. sz. másolatból. Máramaros m. It.) 4311 Dec. 19. Buda. Szécsényi Frank országbíró a vasvári káptalanhoz. Harkai Pétert iktassa vissza Küllő (Sopron m.) birtokba, Harkai Miklós és László javait pedig foglalja le. Házi 1/1. 283. (A 4372. sz. okl.-ből.) 4312 Dec. 20. Uo. Zs. megtiltja, hogy a csornai prépost jobbágyai felett, a nyilvános gonosztetteket kivéve, bárki ítélkezzék s őket mások adósságai miatt feltartóztassa. Fejér X/4. 384. — Sopron vm. I. 573. (Dl. 9098.) 4313 Dec. 21. A turóci konvent átírja Zs. nov. 5. parancsára (4229. sz.) I. Lajos 1381Jaug. 1. oklevelét. Húscava 88. 4314 Dec. 23. (X. Kai. Ian.) Zs. Monthe-i Egyed fia Bereck egri prépost kérésére testvére: Ilona javára átírja és megerősíti 1402 aug. 16. oklevelét (1834. sz.) és a borsodmegyei Monthe és Babana birtokokban rejlő királyi jogot ennek és mindkétnemű utódainak új adományul adja. Tartalmilag átírva Garai Miklós nádor 1412 nov. 21. okl.-ben. DI. 9712. 4315 Dec. 24. (Viterbii, IX. Kai. Ian. anno IL) VII. Ince pápa a váradi egyházmegyei Jog-i Szt. István-monostor apátjához. Auctoritate nostra adja Miklós fia Miklós váradi egyházmegyei clericusnak a Losonch-i Mihály halálával