Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)
vállalt kezességet a püspökért, amidőn ez előtte Pelsewlch-i Bubeck Detre nádor oklevele értelmében egy bizonyos összeget köteles lett volna Beel-inek átadni. Az egri káptalan 1405 nov. 2. okl.-ből. Ebben : Kysarl alio nomine Daykafalua. Dl. 42.859. <194 Okt. 11. A turóci konvent Garai Miklós nádor utasítására felosztja Bobovniki Lászlónak (a turócmegyei) Bobovnikon levő birtokrészét. Sbornik 29. (1935.) melléklete 74. (Velics cs. lt., Lehôtka.) Az eredetiben pratis subnecandis helyett : subnotandis, d. Ladislai helyett : condam Ladislai; 4195 Okt. 11. Waldow Henrik lovag elismeri, hogy Vilmos meisseni őrgróftól ezer magyar írtért zálogba vette Würdenhain várat. Codex dipl. Sax. I. B./2. 472., kiv. (Drezda lt.) 4196 Okt. 16. (an sand Cholmanstag) Thaman der Churbiczer (Churbiczer) weylent purgraf cze Altenburg abban a régóta húzódó viszályban, amelybe Gattendorff-i Wernpûchel Miklós és nagybátyjai : Péter s Frigyes testvérek die gancz gemayn von Zûrndorf-fal bonyolódtak, ura, Cily-i Hermán gróf parancsára fogott bírák segítségével a következő döntést hozza : SchÖnWasser a Gattendorff-iakat illeti, elrendeli die hoter aufczewerffen, als sy vor gelegen vnd von altér herchômen sind, als si es mit chuntschaft vor mir geweyst habent, a Zûrndorff-iak kötelesek haszonbér fejében a Gatendorff-iaknak évi sechs phunt Wienner phennig-et két részletben, um.Szt. György (ápr. 24.) és Szt. Mihály napján (szept. 29.) fizetni, ennek a zyns-nek az ellenében az övék a birtok úgy, amint egy árokkal Cily-i Hermán gróf részéről Tanndorffer Ulrik és Pőkchel István megjelöltették. Ha a Gatendorff-iak megszegnék az egyezséget, birtokuk az Altenburg-i uradalomra száll s az ottani várnagynak 32 dénárfontot fizetnek, ha pedig a Zurndorff-iak nem tartanák meg az egyezséget, az uradalomnak 300 fontot, a várnagynak pedig 32 fontot adnak allés Wienner mûnnzz. Az oklevelet a sajátján kívül bírótársa, Pőkchel István függőpecsétjével is megerősíti. Hártyán, a várnagy függőpecsétjével, másik függőpecsétje hiányzik. Dl. 57.184. Eszterházy Dániel lt. 4197 Okt. 13. Sibenprunner Péter elzálogosítja (mosonmegyei) jeulsi negyedtelkét és háromnegyed szőlőjét Isserlein brucki zsidónak 25 bécsi dénárfontért. Magyar-zsidó okit. I. 121. (Dl. 42.856.) 4198 Okt. 15. (f. V. a. Galli) A nyitrai káptalan előtt AlsowElephanth-i István fiai : László, Simon és Mihály elismerik, hogy Weke-i Posar (dictus) László fia Miklós megfizette nekik a nagyanyjuk : Klára után Weke birtokból járó leánynegyed fejében hosszas perlekedés után békebírák által megítélt 23 dénármárkát, marcam quamlibet decem pensis denariorum antique et simplicis monete computando. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 9081. 4199 Okt. 15. Ragusa Hervoja spalatoi herceghez. Nincsenek ellenséges szándékai és igazságtalan a vád, hogy Dalmácia megtámadására készül rabszolgaszerzés céljából. Pucié I. 66. — Fermendzin 78., reg. 4200 Okt. 16. előtt (f. [...] a. Galli) Zs. a Lelez-i Szt. Kereszt-monostor szerzeteseihez. Cheb-i [Mihály] fia Miklóst, akinek egyházuk prépostságát auctoritate nostri iuris patronatus adta, mint urukat és prépostjukat fogadják el, engedelmeskedjenek s a jövedelmekből megillető részét adassák ki neki. Papíron, amelynek harmada hiányzik, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. A keltezésnél megcsonkult felszólítást Zs. valószínűleg 1405-ben bocsátotta ki. Csebi Miklós alkancellár, Perényi Imre titkos kancellár familiarisa ugyanis, mivel az első oklevél, amely leleszi gubernátornak nevezi, 1405 jún. 9.-ről ismeretes (3958. sz.), valószínűleg ennek az évnek az első felében került a monostor élére s mert a konvent a jelek szerint vonakodott őt elfogadni, érthető, hogy a királyi figyelmeztetésre a kinevezés után került sor. 1 A 2758. sz. alapján az oklevél 1403-ban is kelhetett. Leleszi konvent orsz. lt. Acta Bercsényiana fasc. 12. nr. 39. (F.) 33 Zsigmondkori oklevéltár
