Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

3921 Máj. 29. (IV. Kai. Iun.) Zs. a biharmegyei Rew királyi villa seu opidum-ot minden tartozékával együtt kiveszi Solyumkew királyi vár és a várnagyok joghatósága alól, mentesíti az erdélyi vajdáknakés következésképen a várnagyoknak vagy bármily officialisoknak járó szolgálatoktól, specialiter vero solutione tributorum ubique in pertinentiis castri predicti exigi solitorum és in numerum liberarum civitatum felvéve, eidem et ipsius civibus, hospitibus, incolis et habitatoribus libertates, prerogativas, gratias, exemptiones, iura, privilégia et iurisdictiones dvitatis nostre Budensis engedélyezi. A város és polgárai, hospesei, lakói kötelesek azonban évente centum florenos per centum denarios novos computandos két egyenlő részletben, ú. m. Szt. György és Szt. Márton napján (ápr. 24. és nov. 11.) in signum dominii nostri naturális ad camaram nostram regiam beszolgáltatni, az ajtónállómesternek Szt. Mártonkor hat aranyfrtot fizetni, victualia etiam nobis vei reginali maiestati pro una die sufficientia, dum et quandocumque nostram vei ipsam reginalem maiestates inibi advenire contingent, si prandium et cenam ibidem habere voluerimus seu voluerit, sin autem ad unum prandium vei ad cenam tantum sufficienter dare et solvere debebunt et efficaciter tenebuntur amministrare, magistro vero agazonum nostrorum omnes artifices, utputa universi pellifices unum pellicium, omnes freniparii unum frenum, omnes sellipari unam sellam et sic de singulis semel dumtaxat in anno, etiam si nos in dictam civitatem venire contingat et non aliter dare. Ceteris vero officialibus tam nostris quam reginalibus, videlicet pincernarum et dapiferorum magistris, dispensatoribus, hostiariis, cocis et aliis quibuscumque nil penitus solvere tenebuntur. Bírájukat és esküdtjeiket, akik minden köztük felmerült ügyet elintézhetnek, maguk választják egy év tartamára, ítéletükkel szemben pedig ad iudicium ipsius civitatis nostre Budensis s ha szükséges, a királyi tárnokmesterhez lehet fellebbezni. Nec debeat causa huiusmodi appellata iterum ad eosdem iudicem et iuratos reverti et redire nisi, ubi tanta arduitas expeteret, ad nostre maiestatis personalem audientiam examinanda et determinanda deducatur. Hártyán, kettős függőpecsét töredékével. Dl. 87.732. Esterházy cs.lt. (F.) 3922 Máj. 29. (prope villám Gyarmath, XII. die ferie II. a. Elene) Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája ítéletlevele. A Nógrád és Hont megyék nemesei részére tartott közgyűlésen Ratolth-i Gyula mester előadta, hogy Terenne-i Pethew fia Miklósnak, amikor ez de curia Romána, liminibus videlicet beati Petri apostoli visszatérőben az ő Kezy-ben levő házához jött, kérésére átadott 36 aranyfrton vett két jó lovat, azokat azonban többszöri kérésére sem kapta tőle vissza. Terenne-i Miklós fia : Péter mester válaszában kijelentette, hogy ő mindezekre a nagy időbeli távolság miatt nem emlékszik s kérte, hogy a felperes esküvel igazolja állítását. Ratolth-it, mivel az ajánlatot elfogadta, kötelezi, hogy Keresztelő Szt. János születése 15. napján (júl. 8.) a budai káptalan előtt tegye le az esküt s egyszersmind elrendeli, hogy a káptalan bizonyságlevelét a felek rá nyolcad napra mutassák be előtte. Papíron, zárlatán pecsét és pecsétfő nyomával. Festetics cs. lt. Jelzet nélkül. 3923 Máj. 29. A pécsváradi konvent előtt két kékesi jobbágya egy malom három heti jövedelmét elcseréli a konvent familiarisa, Jánosi Mihály malomrészének jövedelméért. Zichy V. 403. (Dl. 78.631.) 3924 Máj. 30. Ragusa boszniai követéhez. Sandalj ünnepélyes oklevele az eskü letétele után mindaddig a diedo-nál volna elhelyezhető, amíg a város oklevele is el nem készül. A királynak ígérje meg, hogy az adót trónraléptétől számítva meg fogja kapni. Jorga II. 108., reg. (Ragusa lt.)