Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

necnon quandam viam pupplicam penes domum plebani antedicti versus ean­dem ecclesiam tendentem necnon aliam piateam seu viam, que inciperetur ab angulo condam predicti Laurentii villici et tenderét versus vicum Thothwcha nominatum usque portum Danobii inter prescriptas partes indivisas et indivisa usui communi reliquissent partibus antefatis. Ceterum, quia montes vinearum seu proventus earundem inter ipsas partes dividere non valuissent, ideo ordi­nassent et commisissent, ut eedem partes semper seu perpetuis temporibus in autumno seu tempore vindemie proventus seu nonas vinorum et tributa mon­tium communiter recipére et eosdem ac ipsa inter se equaliter dividere deberent adque tenerentur. A felek, miután mindkettőjüket beiktatta, megállapod­tak, hogy egymást kölcsönösen kárpótolják, ha egyikük peres úton el­veszítene valamit a neki jutott részből. Az országbíró utasításában a királyi emberek közt említve : Radouan-i Lukács mester curie regié nótárius. Chirografált hártyán, függőpecséttel. x Ez a szó az eredetiben hiányzik. Dl. 73.611. Rud­nyánszky cs. lt. 3894 Máj. 21. Ragusa utasítása boszniai követéhez. Miután Sandalj vajda megígérte, hogy ház, polgárjog és ellátás biztosítása ellenében ünnepélyesen lemond a vitás falvakról, vegye ki tőle az esküt. Jorga II. 107., reg. (Ragusa lt.) 3895 Máj. 21. Bécs város előtt Ulrik pozsonyi lakatos igazolja, hogy ő Mártonnak, Albert osztrák herceg egykori síposának testvére. Jahrbuch XVI/2. 13.091. sz., reg. (Bécs város­könyvéből.) 3896 Máj. 22. (in Elene) A vasvári káptalan előtt Domanya-i Miklós fia : Zsig­mond — testvérei : István, András, Osvát nevében is — fogott bírák közben­járására egyezségre lép Zeleste-i Jakab fia Istvánnal, aki arra hivatkozva, hogy a királytól kegyelmet nyert, pert indított ellene, visszakövetelve Zeleste birtokot, noha azt hűtlensége miatt elveszítette, ő pedig a maga és testvérei számára adományul megszerezte, sőt az iktatást is foganatosíttatta. A megegye­zés értelmében Zeleste-i és Teobaldus, György nevű fiai átengedik a birtok egyharmadát Domanya-inak, duabus partibus eiusdem possessionis ipsis Stephano et suis filiis, továbbá portioné etiam possessionaria ecclesie ipsorum parochialis in eadem Zeleste fundate, eidem ecclesie testamentaliter legate salvis remanentibus. Megállapodnak továbbá, hogy az egyezséget megszegő in facto succubitus facti potentialis pervesztes lesz, az utódok nélkül elhalónak a részét pedig a másik fél örökli. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 42.846. 3897 Máj. 22. (Rome apud Sanctum Petrum, XI. Kai. Iun. anno I.) VII. Ince pápa a passaui püspökhöz. Tamás egri püspök, akit egyházából a világi hatalom elűzött, hogy életét megmentse, az osztrák hercegségbe menekült s a passaui egyházmegyei oppidum Wiennense-ben telepedett meg. Itt fegyvereseket gyűjtött, majd az országba küldte őket, hogy ellenfeleinek károkat okozzanak. Fegyveresei kártételeik során elfogtak egy királyi várnagyot. Mindebből azonban a hercegségre, valamint Ernő herceg többi szomszédos dominium-ára s azok lakóira sok baj következett. A herceg tehát a püspöknek megtiltotta, hogy további ellenségeskedéseket kezdeményezzen s kívánta, hogy az alatt­valóinak közvetve okozott károkat térítse meg, a várnagyot pedig bocsássa szabadon. Intése eredménytelen maradt. Ekkor abban a hiszemben, hogy alattvalóinak érdekében jár el, tanquam simplex et iuris ignarus elfogatta, egy ideig egy várában őriztette, később azonban kiegyezett vele és visszaadta szabadságát. Auctoritate nostra oldja fel a herceget, officialisait, servitorait

Next

/
Thumbnails
Contents