Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

3591 1405 eleje. Bereg megye Zs.-hoz. 1404 nov. 11. parancsára (3489. sz.) a vizsgálatot elvégezte. Tört. Tár 1901. 58., reg. (Dl. 31.355.) 3592 Jan. 2. Zs. Ozorai Pipo kérésére átírja 1403 nov. 2. adománylevelét (2689. sz.) és a szekszárdi konvent 1404 jan. 1. oklevelét (2902. sz.) Tört. Tár 1884. 11. és 12., említés. (Dl. 87.728. Esterházy cs. lt.) 3593 Jan. 2. (f. VI. a. epiph.) A leleszi konvent Zs. 1404 dec. 18. utasítására (3546. sz.) bizonyítja, hogy 1403 nov. 6. parancsa (vö. 2744. sz.) értelmében megbízottja a királyi emberrel Zwylna-i Dezső fiait : Domokost és Jánost, továbbá Márton fiait : Berecket és Pétert 1403 dec. 5. beiktatta a zemplénmegyei Wyfalw-i, Senk-i és Twsa-i birtokrészekbe, majd másnap a Kyo-i birtokrészbe, Wyfalw-i parvus Péter leányait pedig, akiknek nevében Senk-en Luchka-i Lőrinc fia Miklós felesége ellenmondott, megidézte újév nyolcadára (1404 jan. 8.) a király elé. Az iktatásról szóló oklevelet csak azért nem bocsátotta ki, mivel az adományosok, ignoramus qua causa quave intentione ducti, elmulasztották azt kiállíttatni. Zs. 1405 dec. 10. okl.-ből. (4298. sz.) 3594 Jan. 4. (dom. a. epiph.) A szepesi káptalan előtt Filefalwa-i Miklós fia János leányai : Erzsébet, Kertweles-i Achel (dictus) György felesége és Margit tiltakoznak az ellen, hogy Chewnek-i másképp Gankfalua-i Pochar (dictus) András a Gankfalua-n levő birtokrészét, ú. m. két curia iobbagionalis-t eladta Gargow-i András fia Péter mesternek. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. Dl. 60.504. Máriássy cs. lt. Idegen rész. 3595 Jan. 4. Róma. VII. Ince pápa Nicolaus de Senatibus csanádi egyházmegyei clericusnak, egy milánói kanonokság várományosának adja egy veszprémi kanonoksággal a segösdi fŐesperességet. Mon. Rom. Vespr. II. 347., kiv. 3596 Jan. 5. Zólyom. Zs. Sopron megyéhez. Tartson vizsgálatot a Cirákiak panaszára, amely szerint Peresznyei István özvegye más birtokrészeket is elfoglalt tőlük azokon kívül, amelyeket fia haláláért 200 dénármárka értékben átengedtek neki. Sopron vm. I. 564. (A 3707. sz. okl.-ből.) 3597 jan. 5. (in vig. epiph.) A budai káptalan előtt Teten-i Imre fia Péter a maga, fia : László és nővérének Istvántól született fiai : László, János nevében, továbbá Teten-i másképp Kaproncha-i Miklós fiai : András diák és Gergely, valamint ezek nővérének Páltól született fia : Péter fogott bírák ítélete alapján átadnak Gwmrew-i Bertalan feleségének : Klárának, gyermekeinek : Jánosnak és Borbálának, továbbá ezen János fiának : Zsigmondnak, akik a pestmegyei Téten birtokon ratione proximitatis olim Iohannis Kantus dicti prothonotarii civitatis Budensis et Benedicti filii Thome sicuti fratres sororis eiusdem quondam Iohannis vigore quarumdam Iitterarum emptionalium et causalium et aliarum processum litis denotantium ius et portionem possessionariam habuisse et habere véltek s ezért ellenük pert indítottak, duas sessiones intégras cum média, utputa in toto decem quartalia vulgo cetherth nominata facientes in predicta eorum possessione Téten vocata retro in portu Danubii in vico Tothwcha vocatoexistentes cum omnibus earum utilitatibus utilitatumque integritatibus et pertinentiis universis necnon quandam terre particulam vacuam retro easdem duas sessiones prout et quantum latitudo earundem duarum sessionum se extenderent usque portum Danubii adiacentem, kikötik azonban, hogy utódok nélküli haláluk esetében a két sessio ismét visszaszáll reájuk. Viszonzásul a Gwmrewiek érvényteleneknek nyilvánítják valamennyi ellenük kibocsátott oklevelüket