Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

birtokot, noha ezt a hűtlenségük miatt ők nyerték adományul, cum ad se pertinentibus fegyveres kézzel megrohanva visszafoglalták. A zalai konvent 1404 júl. 10. okl.-ből. Dl. 92.230. Festetics cs. lt. 3242 Jún. 10. (f. III. p. oct. corp. Chr.) A budai káptalan előtt nobilis domina Margaretha vocata, consors Pauli armipari hospitis de castro Budensi, filia videlicet condam nobilis domine Elena vocate filie Luce de Kalaz elzálogosítja Bekasmeger faluban levő sessionem suam seu mansionem populosam, a káptalan jogainak sérelme nélkül, claustrum beaté virginis de Veteribuda apácáinak 14 frtért, írtját száz új dénárral számítva s kötelezi magát, hogy az apácákat megvédelmezi Péter, Ágoston, Márta és Veronika nevű gyermekeinek igényével szemben. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DI. 8969. 3243 Jún. 10. Bécs város előtt János budai festő özvegye tanúkkal igazolja rokonságát Lipót heiligenstadti festővel. Jahrbuch XVI/2. 13.053. sz. (Bécs városkönyvéből.) 3244 Jún. 11. (Bude, in Barnabe) Zs. a bácsi káptalanhoz. Iktassa be Maroth-i János macsói bán familiarisait, Gyula-i Frankot és Nempty-i István fia Jánost a hűtlen Berthan-i Peres (dicti) György és Pál, továbbá Demeter fia András bodrogmegyei birtokaiba, amelyeket szolgálataik jutalmául új adományul adott nekik. A bácsi káptalan 1404 júl. 21. okl.-ből. (3313. sz.) 3245 Jún. 11. (Bude, in Barnabe) Zs. a zalai konventhez. Iktassa be új adomány címén Gerse-i Petheu fiait : János és Tamás mestereket Bodughazzonfalua-i András fia Györgynek Bodughazzonfalua-i és bárhol másutt található birtokés malomrészeibe, amelyek annak hűtlensége miatt háramlottak ad manus regias. A királyi emberek közt : Eguruelgh-i Soldus (dictus) György. A zalai konvent 1404 aug. 1. okl.-ből. Dl. 92.231. Festetics cs. lt. 3246 Jún. 11. Az erdélyi káptalan Székely Balázs ugocsai főesperes kérésére átírja az erdélyi vajdák 1404 máj. 17. oklevelét (3180. sz.) Székely okit. V. 4. (Egykorú másolata Geréb-gyűjt. Sepsiszentgyörgy.) és 8., tart. kiv. (Zs. 1427 jún. 24. okl.-bői. Uo.) 3247 Jún; 11. Buda város Zs. máj; 24; parancsára (3199. sz.) az iktatást elvégzi. Alapi 30. 3248 Jún. 11. (f. IV. a. Viti) Feljegyzés Pozsony városkönyvében. — Item Laurentius faber obtinuit quintamdimidiam libram denariorum XXXIIII denarios super Seydlinum Glymph pro eo, quod idem Glymph citatus fuit ad iudicium et iudicio non comparuit termino deputato. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 15. 1. 3249 Jún. 11. (f. IV. a. Viti) (Pozsony város tanácsának) ítélete abban a perben, amelyet Margareth Hanses von Rorenpach hausfraw indított fivére, a városból most mint schuler távol levő Iohannes Schachen nevében Larencz Kappffar ellen az im Repplein zu nechst Jakel Hemerler weingarten fekvő szőlő miatt. A felperes szerint Andre der Rauhenworter, akinek hagyatékába tartozik a szőlő, ezt, mint többször kijelentette, a Hans-tól átvett öt bécsi dénárfontért vásárolta unokájának s állítása igazolásául hivatkozik mint tanúkra Nikel Czach-ra és Andre Trautman-ra. Az alperes szerint Rauhenworter a szőlőt feleségére hagyta, ennek halála után tehát, mivel az özvegy neki nagynénje (pàsel) volt, ő örökölte. Az ítélet értelmében szüretig az alperes műveli meg a szőlőt, attól kezdve azonban csak a fele az övé, mert másik részét, a termés felével együtt, a felperesnek át kell adnia, aki azt Schachen számára köteles megőrizni, ha azonban ez nem térne haza, ő lesz a jogos örökös, Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 15. 1. 25 Zsigmondkori oklevéltár