Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

2094 Dec. 4. (in Feldsperg, in Barbare) Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Vizz-en levő rétjeit Sweinpek János nemesnek s ne másoknak adja bérbe pro determinato censu seu pretio. Ez ugyanis fautor et protector erit et vos de cetero non molestabit. A szöveg élén jobb felől ; Commissio propria domini regis. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyomával. Pozsonyi káptalan magán lt. Capsa F. fasc. 9. nr. 189. (F.) 2095 Dec. 4. A győri káptalan előtt a Salamoniak kiegyezve egymással, megállapodnak, hogy Akator sziget birtokába az egyik fél csak 40 új dénármárka lefizetése után léphet be. Hazai Okmt. III. 259. (Dl. 42.786.) — Eszterházy 35. 2096 Dec. 5. (in Wyssegrad, XXVIII. die oct. omn. sanct.) Zecheen-i Konia bán fia Frank országbíró ítéletlevele. Mykola-i István fia Mihály mester 1397 Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) a bácsi káptalan és Valkó megye okleveleivel igazolta, hogy amikor a királynői curia-ban a királynő szolgálatában tartózkodott, Monostor-i Berzethe (dictus) Miklós és fia : László Ledér nevű birtokára rontva jobbágyainak jószágait elhajtották, javaikat pedig 600 frt értékben elvették. Az alpereseket, akik ártatlanságukat hangoztatták, miután mindkét fél a vizsgálatról szóló jelentések alapján kész volt az ítéletet elfogadni, unacum regni nobilibus in iudicio existentibus kötelezte, hogy ötvened magukkal, — egyenkint huszonötöd magukkal — Szt. György nyolcadán (1398 máj. 1.) a pécsi káptalan előtt tegyék le az ártatlanságukat bizonyító esküt, az erről szóló oklevelet pedig nyolcad napra mutassák be. Egyszersmind, mivel az alperesek kijelentették, hogy a 30 márka bírságot csak possessionaria datione mediante tudják megfizetni, amit a felperes elutasított, elrendelte, hogy birtokukat eladva vagy elzálogosítva promptis cum rebus tegyenek eleget kötelezettségüknek. Halasztások után a múlt pünkösd nyolcadán (1401 máj. 21.) a felperes bemutatta a pécsi káptalan oklevelét, amely szerint de antiqua consuetudine kiküldött két prebendariusa : János pap, a pécsi egyház Szt. Gergely-oltárának mestere és Demeter pap, rector capelle sancti regis Stephani extra castrum Quinqueecclesiense jelenlétében a nemesek eskütételének szokásos helyén, a Szt. István-kápolnában az alperesek letették az esküt, azonban a felperes ügyvédje és famulusa, Besench-i János fia Jakab az eskütársak közül több ellen kifogást emelt, kétségbe vonva nemességüket. Az egyikről azt állította, hogy Fytus (dictus) Péter hospes civitatis Quinqueecclesiensis de vico Malomsed, a másikról, hogy Benedek szabó s a pécsi apácák jobbágya, kettőről, hogy Pál carpentarius fiai, akik ex opposito omnium sanctorum de civitate Quinqueecclesiensi laknak, egyről, hogy Bardus Jánosnak hívják, a hatodikról, hogy Cecus János nevű molnárral azonos, következőleg az alperesek nem törvényesen és az ország szokásjoga szerint jártak el. Ezen a tárgyaláson az alperesek nem jelentek meg, sőt távol maradtak akkor is, amidőn a boszniai káptalan Berzetemonostora-n, majd Szt. Gál ünnepe előtti vasárnapon (okt. 15.) Hereh, másnap Dyows, kedden pedig Ibram falvakban három vásáron való kikiáltással megidézte őket megjelenés és a bírságok : ducentarum et octo marcarum ac ducentorum et sexaginta sex denariorum novorum et unius bardonis nobis et quinquaginta unius marcarum ac ducentorum sexaginta sex denariorum novorum parti adverse megfizetése végett mindszentek nyolcadára (nov. 8.). Mivel az alperesek eskütételekor a felperes az eskütársak közül hatról azonnal a pécsi káptalan küldöttjei előtt azt állította, hogy azok ignobilisek s így az eskütétel nem iuxta regni consuetudinem ment végbe, Berzethe-i Miklós pedig ezek nemességének igazolása végett — fia : László közben elhalván —, nem jelent meg egyetlen idézésre sem, az eskü letételét a vele ítélkező nemesekkel együtt meg nem történtnek nyilvánítja és az alperest a hatalmas-