Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

habitarum idem magister Georgius propriis suis sumptibus et laboribus facere semper et expedire tenerentur, preterea nec ipse magister Georgius neque nobilis domina predicta aliquas iniustas vei inconsuetas collectas super possessionem Baka predictam infra tempus premissum recipére et extorquere possint atque valeant. Ceterum universa clenodia argenteaque vasa de rébus et bonis ipsius condam magistri Thome preparata erga eandem nobilem dominam habita et presertim très cyphi et due scutelle argentée necnon quidam alter ciphus de cortice seu coreo muscati vulgo Zerechendyohay dictus argento deaurato, ut fertur, decoratus simulcum quinta parte omnium aliarum rerum et bonorum sepefati condam magistri Thome ipso decesso apud ipsam nobilem dominam derelictarum et existentium ennek halála után Györgyé lesz.Végül érvényteleneknek nyilvánítják valamennyi peres oklevelüket s kijelentik, hogy az egyezség megszegője ezer aranyfrt bánatpénzt köteles fizetni. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. Walószínűleg kimaradt : proventuum. DL 87.693; Esterházy cs. lt. (F.) 1972 Okt. 10. (Posonii, f. III. p. Dionisii) Zs. valamennyi prelátushoz, báróhoz, ispánhoz, várnagyhoz, nemeshez és officialisaikhoz, továbbá a városokhoz és a szabad falvakhoz. A Posonium-i polgárok, hospesek és népek, vagy familiárisaik és embereik felett, amidőn élelemszerzés végett áruikkal az országot járva birtokaikra és tisztségük területére vagy körükbe érkeznek, senki kérésére se merjenek bíráskodni, sem javaikat, főleg mások tartozásai és vétkei miatt le ne foglalják, mivel igazát mindenkinek a város bírája és esküdtjei előtt kell keresnie. Határozatának in evum való megtartása érdekében a prelátusokkal és bárókkal együtt elrendeli, hogy az illető megye ispánja vagy alispánja a vámszedőket vagy bármily más rendű embereket, akik a pozsonyiakat mások vétkei és adósságai miatt háborgatják, minden egyes alkalommal személyesen vagy megbízottjuk útján felkeresve, kötelezze három nehéz dénármárka megfizetésére, adassa velük vissza a lefoglalt javakat, az önkényesen eljárókat pedig verbo nostro figyelmeztesse, hogy keresetükkel a város bírájához és esküdtjeihez kell fordulniok s ugyanezeket idéztessék meg, ha nem nyernének ítéletet, eléje vagy tárnokmestere elé. Hártyán, a szöveg alatt titkos pecsét töredékével. Pozsony (Bratislava) város lt. 630. sz. 0. L. Fkgy.1973 Okt. 10. Pozsony. Zs. Egervári Mihálynak megengedi, hogy a zala- és vasmegyei Fancsika birtokon várat építhessen. Fejér X/4. 146. (Dl. 8752.) Az eredetiben : Egeruar, Fanchka, a szöveg élén és a pecsét alatt : Relatio magistri Iacobi vicepincerne. — Alapi 28. (A 2185. sz. okl.-ből.) 1974 Okt. 10. Szekcsői Herceg Péter bizonyítja, hogy Bátmonostori László nem adott elégtételt Pál bátai apátnak. Zichy V. 397. (A 3835. sz. okl.-ből.) 1975 (Okt. 10.) Nürnberg. Ruprecht római király 600 új magyar írtért elzálogosítja Etsdorf falut. Reg. d. Pfalzgrafen II. 2570. sz. Az oklevél keltezetlen. 1976 Okt. 11. (in Koczcze, f. IV. a. Galli) Zs. Tapson-i Anthimius fia János mester kérésére átírja a somogyi konvent 1400 márc. 4. oklevelét (123. sz.), az adományozáshoz hozzájárulását adja s egyszersmind Feyereghaz, Tykus, Wyzwlgh királyi jogát neki, valamint György, Bertalan és Domokos mestereknek adja. Az oklevelet propter nondum reparationem maioris sigilli nostri autentici sigillo, quo nunc utimur, erősítteti meg. A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt : Relatio magistri Gregorii Osth de Azzonfalua. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes titkos pecséttel. Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 26. fasc. 8. nr. 14.