Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

1402 augusztus 1 215 noha Kapla-i János országbíró már 1394 Szt. György nyolcadán (máj. 1.) elrendelte, csak 1396 vízkereszt nyolcadán (jan. 13.) került sor. A felperes ekkor a következő két oklevelet terjesztette elő : 1.) 1255.

1 László király Miklós fia László comesnek, Dorozlo fia Dorozlo mesternek és Posa fia László comesnek adja az erdőóvók: vasmegyei Balase nevű, Raba folyón túli lakatlan földjét. (András király 1291 aug. 17. átiratában). 2.) 1295 febr. 23. A vasvári káptalan előtt Zeplak-i Posa cornes fiai megosztoznak birtokaikon oly módon, hogy Zeplak, Endréd, Balase, Leue föld, Zanto, Iuahonfelde és a terra albi Dionisii in comitatu Riche ultra Drauam existens László comesnek jut. (A zalai konvent 1357 okt. 17. átiratában). Vele szemben az alperes felmutatta: 1.) 1331 szept. 14. Pál országbíró előtt Tamás erdélyi vajda kiegyezve Dorozlo fia Gergellyel Tengerd-i Miklós birtokai miatt támadt viszályukban, átadja neki Igrecy birtokot, Kewresheg és a vasmegyei Gekenes, Sarkmellek, Rum, Balase részbirtokokat. 2.) 1331 dec. 7. Az esztergomi káptalan előtt Tamás erdélyi vajda és fiai, valamint Dorozlo fia Gergely és fiai megerősítik az előbbi egyezséget. 3.) 1350 nov. 1. Buda. Lajos király Németh (dictus) János mester udvari miles szolgálataiért a vasmegyei Raba folyót a Rum birtokon levő híddal s tartozékaival, köztük a Herpenye nevű halastóval és venationibus silvarum, amelyet eddig Bodorfelde, Rum, Gothardfelde, Balase, Chakan nevű birtokaihoz a vasvári ispántól és a Raba folyó ispánjától bérelt, neki és unokatestvéreinek, köztük Dorozlo fia Gergelynek adja. Az alperes a továbbiakban előadta, hogy az ő és a felperes elődei felosztották Balase birtokot s ez alkalommal az utóbbiak a nekik jutott részt Kopach nevű birtokukhoz csatolták, következőleg az nem nála, hanem a felperes kezén van, mint Kopach birtok része. A felperes tagadta, hogy Balase földből bármi is Kopach birtok részévé lett volna s hivatkozott Kopach határlevelére. Ezt a jelen Keresztelő Szt. János születése nyolcadán (júl. 1), mivel a felperes közben meghalt, testvére : Miklós mutatta be másik két oklevéllel együtt. 1.) 1254. Roland nádor, a királyi birtokok visszaszerzésével megbízatván, Zeech földet a Zeech faluból való Zeech fia Pousa-nak és rokonainak ítéli meg a vasvári várjobbágyokkal szemben, akik azzal vádolták őket, hogy Balase és Kouach várföldeket elfoglalták. 2.) 1271. Erzsébet királyné megerősíti Roland nádor előbbi oklevelét. 3.) 1272. László király megerősíti Erzsébet királyné előbbi oklevelét. Végül a felperes így foglalta össze érveit : A birtok, amelyet hajdan Zeech-nek neveztek, ma is az Övé, Balase birtok azonban határain kívül fekszik ; Balase fele, mivel az 1255. három adományos közül Miklós fia László utódok nélkül halt el, mint Posa fia László leszármazottját őt, másik fele, mint Dorozlo fia Dorozlo utódját, az alperes Rum-i Benedeket illeti meg. Mivel előadása ellen az alperes ügyvédje nem tett ellenvetést s mert a király is elrendelte, hogy a pert végső ítélettel zárja le, Balase föld felét regni nobilibus nobiscum iudiciale tribunal consedentibus folytatott tanácskozás után a felperesnek ítéli meg, az alperest pedig jogtalan ellenmondása miatt a birtokrész becsüjében elmarasztalja. Zylag-i István mesterrel, a királyi curia jegyzőjével mint külön kiküldött királyi emberrel Szt. Domokos nyolcadán (aug. 12.) határolja meg Kopach más néven Zeech birtokot a Roland nádor oklevelében foglalt határjelek szerint Balase föld felől, majd Balase földet járja meg köröskörül, azután ezt ossza két részre, iktassa be mindkét félt, a felperesnek jutott részt minőség, nagyság és jövedelmezőség szempontjából becsülje fel, jelentését pedig Szt. Mihály nyolcadára (okt. 6.) terjessze eléje. A vasvári káptalan 1402 aug. 15. okl.-ből (1831. sz.) 1

lgy az eredetiben.