Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

820 Jan. 13. (in oct. epiph.) Hathuan-i Miklós mester, Szabolcs megye alispánja és a négy szolgabíró előtt Panyla-i Leukus halasztást ad pünkösd nyolcadáig (máj. 29.) a szolgabírák, Ders-i László és más nemesek kérésére Panyla-i Jánosnak azon 45 frt megfizetésére, amely neki jobbágya két lováért 50 márka bán atpénz terhe alatt jár. Papíron, zárlatán három gyűrűspecsét nyomával. Dl. 53.100. Kállay cs. lt. 821 Jan. 14. (II. die oct. epiph). A nyitrai káptalan előtt Vasard-i János fia Gergely Zechen-i Ffrank országbíró ítéletlevele értelmében huszonötöd magával leteszi az esküt, hogy Szt. Móric-nap (1400 szept. 22.) körül Hynco fráter zobori apát elődjének, Henrik fráternek halálakor fegyveres cinkosaival a konvent és az apát Zenthpal nevű birtokán domus seu curia-jukra törve onnan unum aratrum cum omnibus attinentiis, unum currum frugibus oneratum, très acervos tritici tritulari faciendo, ducentos cubulos avene modo simili de acervo extorquendo, quatuor vasa vini, novem porcos incrassatos, unum pavonem, centum pullos et centum tortas, unum acervum feni quadraginta curruum pondéra in se continentem, sex ligones et duo fossoria nem vitetett el és a Zenthpal-i jobbágyoktól az apátnak és a konventnek karácsony körül járó collecta-ból decim et octo florenos regalis nove monete behajtva, azt nem tartotta meg magának. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 75.603. Sándor-Metternich cs. lt. 822 Jan. 14. A szekszárdi konvent Zs. jan. 4. parancsára (797. sz.) az eskütételt elhalasztja.Zichy V. 229. (Dl. 78.412.) 823 Jan. 15. Nagyszombat. Zs. a sókamarák ispánjához és familiárisaihoz. A Csákiaknak fizessék meg a csanádmegyei Révkanizsán, amelyet cserébe adott nekik, a királyi só után a vámot. Ortvay : Temes 288., 1400 jan. 17. kelettel. (A váradi káptalan 1437 szept. 4. okl.-ből. Dl. 71.564. Csáky cs. lt.) — Csáky I. 208. 824 Jan. .15. (IV. die ferie IV. p. epiph.) A nyitrai káptalan bizonyítja, hogy János váradi olvasókanonok és testvérei, u. m. Lukács fia Mátyás s ennek fiai : Tamás és Lőrinc, valamint ezen Lukács fia Miklós fia István fogott bírák ítélete alapján kiegyeztek a Gymes-i Forgách Péter mester miles-szel és Forgách János fia Miklóssal támadt viszályukban, amely azért keletkezett, mert Forgách Péter és János elfoglalták Lucateleke másnéven Kiskaloz nyitramegyei birtokot s ott ők, majd Miklós hatalmaskodásokat követtek el. Az egyezség értelmében a felek kölcsönösen érvényteleneknek nyilvánították peres okleveleiket, Forgách Miklós kárpótlásul a hatalmaskodásokért, károkért és költségekért valamint a bírságok fejében jan. 12. a káptalan előtt 40 frtot, per centum denarios presentis nove regalis monete számítva, már átadott, Péter pedig kétszeres bírság terhe alatt kötelezte magát, hogy a budai káptalan előtt gyertyaszentelő nyolcadán (febr. 9.) ugyanilyen összeget fizet. Ugyanők kötelezték magukat, hogy az olvasókanonokot és testvéreit a birtokban nem háborgatják és azt saját Naghkaloz nevű birtokuktól elhatárolják, ha pedig eorum iobagionibus in superficie eiusdem possessionis Lucateleke alio nomine Kiskaloz plantandis seu aggregandis aliquam molestiam minusiuste imferrent vei eosdem iobagiones de superficie ipsius possessionis repellerent, száz dénármárkát fizetnek s a per újjáéled, ha viszont a kanonok és testvérei szegnék meg a megállapodást, elveszítik jogukat a keresethez. Az utóbbiakat egyszersmind a birtokba, miután azt Zs. parancsára Bereck veszprémi prépost, királyi káplán, a királyi curia-ból külön kiküldött megbízottThemeskwz-i Péter stili nostri notarius-sal meghatárolta Naghkaloz felől, beiktatja. A határ iuxta quandam vallem super monticulum a parte possessionis Kiskaloz Stephani 7 Zsigmondkori oklevéltár