Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

István fia Mihály érvényesnek ismerték el, birtokaiknak Gyarmath felőli határát ahhoz illeszkedően megállapította. Az 1247. oklevél szóban forgó része a következő : Exinde tendit ad dextram versus occidentem et sub arboribus, que dicuntur Nyr, sunt mete tenentque cum nobilibus de Zygh. Inde procedens vádit ad arbores, que dicuntur Nyar, ubi exit ad planitiem. Inde descendit in vallem ad fluvium quendam desiccatum cum metis dupplicibus, iuxta quem descendens aliquantulum habét metas sub arbore, que dicitur Egur et tenet ubique metas cum villa ecclesie de Bozok Zobok vocata. Abinde divertens asscendit monticulum, super quo sunt mete sub arbore ilicis. Inde descendendo cum metis, quarum quedam sunt sub arboribus, quedam in planifie, venit ad Ipol figens metas sub salice tenentque ubique metas cum terra nobilium Paznani et Nicolai, transito quoque Ipol fluvio habét metas sub porno. Inde progrediens ad aquillonem iuxta gurgitem Trebogoch ab occidentali parte venit ad viam, iuxta quam sunt mete. Inde procedens iuxta fluvium iamdictum habét ubique metas sub ilicibus. A most megállapított határ infra dictam vallem, ubi videlicet dictus fluvius desiccatus iuxta seriem dicte clausule haberetur, a plaga meridionali pênes pratum et arbores Egur prope rivulum Zobokpataka nominatum kezdődik, keresztül megy két dombon, átlépi viam publicam et magnam ad ipsam villám Gyarmath ducentem, szántóföldön át eléri az Ipol folyót, majd contra cursum ipsius fluvii Ipol supra semper in medio eiusdem satis in bono spatio usque aciem cuiusdam insuie Orzygeth vocate et dehinc ad aquilonem per eandem insulam in locum illum, ubi gurges Trebogoch circa eiusdem insule finem superiorem in Iacum Sarhegh vocatam eandem insulam circumdantem caderet, vonul, innen in meatu eiusdem gurgitis, előbb egy ligeten át, felfelé haladva ad unam magnam publicam viam ad dictam villám Gyarmath tendentem érkezik prope pontem viatoribus constructum, ahonnan semper in littore eiusdem meatus megy Trebogoch falu felé. A leírt vonaltól jobbra eső terület Gyarmath-ié, a bal kéz felőli a Kouar-i és Kyschalamya-i nemeseké. — A határjelül említett fák : két-két arbor Wenz, arbor Zyl, egy-egy tölgyfa, vadkörtefa, arbor Zylfa. Chirografált hártyán, függőpecséttel. Dl. 62.547. Motesiczky cs. lt. 608 Nov. 9. Róma. IX. Bonifác pápa, elfogadva Lomnici Hermán szepesi kanonok lemondását, kanonokságát Késmárki György esztergomi egyházmegyei clericusnak adja. Mon. Vat. 1/4. 249., kiv. 609 Nov. 9. Uo. Ua. Izdenci Mátyás papnak adja a knini főesperességet. Uo. 250., kiv. 610 Nov. 9. Uo. Ua. búcsút engedélyez azoknak, akik felkeresik a confratria-ba tömörült hívek által a pécsi plébániatemplomban alapított oltárt. Uo. 250., kiv. 611 Nov. 9. Uo. Ua. a (nógrádmegyei) verébi plébániaegyház filiaját és két kápolnáját fel* keresőknek búcsút engedélyez. Uo. 251., kiv. 612 Nov. 9. Uo. Ua. a (nógrádmegyei) verébi plébániaegyházat felkeresőknek oly búcsút engedélyez, amilyenben az assisi és aacheni templomok látogatói részesülnek. Uo. 252., kiv. 613 Nov. 9. Uo. Ua. a (hevesmegyei) szentjakabi plébániaegyházat felkeresőknek búcsút engedélyez. Uo. 253., kiv. 614 Nov. 9. Uo. Ua. a (tornamegyei) szögligeti plébániaegyházat felkeresőknek búcsút engedélyez. Uo. 253., kiv. 615 Nov. 10. Visegrád. Szécsényi Frank országbíró Bólyi Gergelyt Körtvélyes birtok (Bara' nya m.) határjáró oklevelének felmutatására kötelezi. Zichy V. 217. (Dl. 78.398.) 616 Nov. 11. Visegrád. Zs. elhalasztja a Divékieknek nyitramegyei birtokok miatt támadt perét. Fejér X/2. 765. (Üjkori periratból.) — Szerémi-Ernyey 93., reg. en Nov. 11. (in Wyssegrad, in Martini) Zs. Nógrád megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráihoz. Tartsanak vizsgálatot Nicolaus filius Blasii de