Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

perükben fogott bírák közvetítésével kiegyeztek. A királyi ember a Balaton és. Cybirenursy falu között kijelölte az új határt, s ami a vonalon innen a nemesek birtokából Abraam határai között maradt, az a káptalané lett, a Rendus-i határok által körülzárt káptalani földek pedig a nemesek tulajdonába mentek át. Zala vm. I. 238. (Vk. m. lt. Ábrahám 7.) 201. 1329. aug. 3. (f. V. p. Petri ad vincula.) A fehérvári káptalan jelenti Pál országbírónak, hogy bizonyságának : Pál mester kanonoknak a jelenlétében Sebestyén fia Péter, Saagh-i Miklós fia János királyi ocfficiális és requisitor famulusa : Chataar-i Lukács előtt, Wamus-Í földjükön, Simon fia János, Andronicus fia Mauritius, Iwanka fia Lőrinc, Beky fia János és Pál fia András, az ország szokása szerint, esküvel erősítették meg azt az állításukat, hogy nevezett birtokukban nem lappang királyi vagy királynéi conditionariusi jog. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. Vámos 10. 202. 1329. aug. 14. Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy Tamás mester, Miklós pannonhalmi apát nótáriusa és megbízottja, miután bemutatta az apát megbízóés Cerzetoi Olivér pápai káplán és ügyhallgató 1329. jan. 27-i idézőlevelét, a budafelhévizi tizedek s ugyancsak a veszprémi egyházmegyében lévő Bylle-i Boldog Margaréta-, a Thaath-i Szt. György-, a Sydoud-i Szt. Tamásés a szentendrei kápolnák ügyében, Henrik veszprémi püspök és káptalanja ellenében az esztergomi keresztesek mesterét : Jakabot az auditor elé idézte. Mon. Rom. Vespr. IV. 320. (Vp. lt. Decimae Budenses 15.) / 203. 1329. aug. 19. Benedek csanádi püspök előtt Henrik veszprémi püspök, János mester veszprémi prépost (a káptalan nevében is), valamint Jakab, az esztergomi keresztesek mestere (konventje nevében is) bejelentik, hogy a budahévizi a Bylie-Í Boldog Margaréta egyházának, a Thaat-Í Szt. György-egyházának, a Sydoud-i Szt. Tamás-egyházának és a Szt. István-király-falva közelében létezett, de már elpusztult Szt. András-egyházának a tizedei ügyében, fogott bírák közvetítésével kiegyeztek. A budahévizi tizedet megfelezték, a Thaat-i tized (negyede a káptalané) egészen a püspöké lett, a Bylie-i, Sidoud-i és a szentendrei tizedek pedig, a magistralis quarta-val együtt a kereszteseknek jutottak. Mon. Eccl. Strig. III. 717. (Vp. lt. Decimae Budenses 14.) Rövid regesztája : Fejér VIII/7. 223.