Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

80 1327 december 20 — 1328 február 24 visszaszerzésére kiküldött királyi és királynéi megbízott ellenében — a bemutatott oklevelek alapján (1. I. László 1082., 2. II. András 1217., 3.—4. II. András 1222., 5. Erzsébet királyné 1290., 6. Fehérvári káptalan 1319. k.) a veszprémi káptalannak ítéli Abraam falut, továbbá Sceleus-i, Poloznuk-i és Chopok-i s az egykor királynéi tárnoki Olwrs-i birtokrészeit. Zala vm. I. 248. ; Fejér VIII/3. 258. (Vk. m. lt. Ábrahám 6. I. Károly király 1330. júl. 25-i oklevelében (u. o. Ábrahám 9.), amelyet tartalmilag s a Sándor országbíró okleveléből — Erzsébet királyné és a fehérvári káptalan oklevelét kihagyva — Szécsi Miklós országbíró írt át a veszprémvölgyi Mária-monostornak a veszprémi káptalan ellen Paloznakért és Csopakért folytatott perében 1383. máj. 16-án kiadott ítéletlevelében; ezt viszont Kompolthi István országbíró 1429-i memorialisa őrizte meg. Vk. m. lt. Paloznak 54. Az említett 1383-i birtokperben Ábraam-ot, Szöllőst és Alörsöt nem érintették, ezért nem volt szükséges a Sándor országbíró előtt bemutatott valamennyi oklevélnek a megemlítése. Ellenben teljes szövegében, valószínűleg a királynéi levéltár részére — írta át I. Károly király 1330. júl. 25-i oklevelét, tehát a Sándor országbíróét is — Szécsi Miklós országbíró 1383. máj. 20-án Zambo Miklós királyi tárnokmester albírájának és ítélőmesterének : Abram-i Mihály litteratusnak a per 1383. máj. 1-i tárgyalásán előadott kérésére. Vk. m. lt. Csopak 12.) • , 185. 1327. dec. .20. Tamás tihanyi apát és István Leweuld-i plébános jelentik Lodomér esztergomi érseki vikáriusnak, hogy a veszprémi káptalant, dec. 12-én, beiktatták Kolon, Magorod és Stoulch falvak tizedeinek a birtokába, a 8 márka bírság kifizetésére pedig 1328. jan. 13-át tűzték ki határnapul; megállapították továbbá, hogy a zalai apát 18 évig bitorolta a 3 falu tizedeit s a káptalan elmaradt jövedelme, enyhe számítással, 90 márkát tesz ki. Zala vm. I. 210. (Vk. m. lt. Kolon 8.) Magyarul : Pannonh.rendt. VII. 516. 186. 1328. febr. 24. (in vig. Mathie.) A fehérvári káptalan előtt Beel-i Ehelleus fia Mihály ispán — Tuz (Ruz ? dicti) Petheu mester egykori Zugliget h-i alvárnagya (vicecastellanús) — bejelenti, hogy Henrik veszprémi püspök, helybeli örökös ispán és királynéi kancellár Bylege-f alusi officiáüsaitól és famulusaitól elszenvedett megsebesítéséért és fogságáért s azért, mert fogott bírák közvetítésével és tanácsára abbahagyta a püspök, valamint Babana-i Sándor, ispánja és veszprémi várnagya, továbbá famulusa!: Scepuzd-Í Péter fiai : Ányos és Bede, végül clericusa : György ellen folytatott perét — a püspöktől (várnagya és famulusa nevében is) 25 dénármárkát kapott, ezenfelül pedig a püspök feloldotta őt Pál Thopolcha-i papja (sacerdos) és György nevű clericusa bántalmazásáért s az ottani püspöki malom erőszakos elfoglalásáért reá mért kiközösítés alól. Hártyán, hátán pecsét nyomával. — Vp. lt. Biliege 1.