Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

60 1322 szeptember 22 — 1323 április 19 125. 1322. szept. 22. (in crast. Mathei.) A budai káptalan jelenti István budai alnádornak, hogy bizonysága : György mester karbeli clericus kíséretében Simon ispán Germen faluba kiszállva, Miklós villicust, Pókát és fiát : Iwachynust, Torda fia Jánost, Nagy Jánost és János fia Lőrincet, Péter ispán ellenében, Ítélőszéke elé megidézte. Hártyán, zárlatán pecsét nyomával. — Vp. lt. Germen 1. 126. v 1 1322. nov. 22. (in f. Cecilie.) A budafelhévizi keresztesek perjele : György és konventjük előtt Péter ispán, Dénes fia Pál mesternek, az óbudai királyi udvar conservatorának (conservatoris aule regié Veteris Bude) az officialisa és Wac-i (de Wacia) Simon — a Sumudur-i népek képviseletében (pro populis de Sumudur) és néhányuk élén, másrészről Kereges fia Miklós ispán, István mesternek, visegrádi vámagynak az officialisa, Lőrinc Germen-i ispán s a falu villicusa—Germen falu képviseletében, fogott bírák közreműködésével, a két falu között folyt perben így egyeznek ki : A Germen-beliek (populi de Germen) a pereskedésért, elégtételként, 2 hét múlva a sumuduriaknak (populis de Sumudur) 1 fertőt fizetnek, különben 3 márka bírsággal terheltetnek s Péter ispán tovább perli őket ; a bírót mind a két fél közösen elégíti ki. Hártyán, zárlatán pecsét nyomával. — Vp. lt. Germen 2. 127. 1323. febr. 17. Lodomér, az esztergomi Szt. Tamás-egyház prépostja és Miklós nyitrai főesperes, a pozsonyi prépostság adminisztrátora, Boleszó esztergomi érsek vikáriusai bizonyítják, hogy a Buda-szigeti apácák a veszprémi püspök ellen indított perük 1323. febr. 16-i tárgyalásán annak igazolására, hogy a püspök borszállítói nem fizették meg a köteles vámot, — nem jelentek meg. Mon. Eccl. Strig. III. 715. (Vp. lt. Miscell. 15.) 128. 1323. ápr. 19. (f. III. a. Georgii.) Pacazth-i Pál fehérvári kanonok s az ottani Sz. Mária-oltár rectora (rector míssarum beaté Virginis) jelenti László fehérvári prépostnak és királyi alkancellárnak, hogy írásbeli parancsa értelmében János fehérvári őrkano-