Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

823. 1385. ápr. 12. A fehérvári káptalan Mária királynőnek. Bizonyságának a kíséretében a királyi ember megállapította, hogy 1384. őszén a veszprémi káptalan a veszprémi Mária-apácák Chapok, másként Palaznak nevű birtokát erőszakkal elfoglalta, továbbá, hogy a káptalan Kezeu-i jobbágyai az apácák Sandor-i jobbágyainak a Kezeu és Sándor birtokokon levő állatait elhajtották, s csak váltságdíj ellenében adták vissza.

1 Zala vm. II. 212. (Vk. m. lt. Chopak 17. Bubek Imre országbíró 1387. okt. 17-i oklevelében tartalmilag átírva.) 824. 1385. máj. 1. (V. f. V-e p. Georgii.) A fehérvári káptalan jelenti Mária királynőnek, hogy parancsára kiküldte bizonyságát, s kíséretében a királyi ember Tolna megyében nyomozva megállapította, hogy 1384-ben, amikor János fia János egykori Aurana-i perjel Fod-i birtokát a néhai Olivér fiainak : János és Ferenc mestereknek engedte át, ezek a veszprémi káptalan Fanczdana nevű halászóhelyét (piscina) erőszakkal elfoglalták, s a birtokot a budafelhévízi (de calidis aquis) keresztesek mesterének adták tovább, aki most is bitorolja (propria auctoritate detinuisset). Pálóczi Iyászló országbíró 1447. márc. 13-i oklevelében tartalmilag átírva. — Vk. m. lt. Fadd 9. 825. 1385. máj. 2. (in Wisegrad, f. III. p. Philippi et Jacobi.) Szentgyörgyi Tamás ispán országbíró Benedek veszprémi püspök két Nyrrad-i jobbágyának : Antalnak és Ferencnek a panaszára, hogy Ratolth-i János fia Gyula vásárolt szőlőjüket, melyet 16 évig zavartalanul birtokoltak, jogtalanul (contra iuris ordinem) elfoglalta, — meghagyja a pannonhalmi konventnek, küldje ki bizonyságát, hogy kíséretében a felsorolt királyi emberek valamelyike megállapítsa a tényállást. A pannonhalmi konvent 1385. jún. 30-i jelentésében. — Vp. lt. Nyirád 7. 826. 1385. máj. 10. (Wesprimii, in vig. ascens.) Benedek veszprémi püspök és királynéi kancellár, — János fia Jánosnak, aki eddig a zalamegyei Kezeu-ben (országos) nemes volt (pridem nobilis de Kezű), mivel lelke üdvéért és Szt. Mihály iránt való bizodalmát ól vezettettve, Kezeu-i örökölt egész birtokrészét a veszprémi püspöknek és egyházának adta, — káptalanja hozzájárulásával a püspökség Vrbeel nevű falujában, 1 Az 1387. okt. 6-i tárgyaláson a káptalan ügyvédje tagadta a vádat, és köztanú vallatás elrendelését kérte. Mivel az apácák ügyvédje ehhez nem járult hozzá, az országbíró esküt ítélt a káptalan részére. 21 Kumorovitz : Veszprémi regeszták