Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

alkalmával bemutatandó okleveleik alapján, s egyiktik ellentmondását (de másokét) sem méltatva figyelemre, iktassák be őket a nekik kiosztott birtokrészek birtokába. — A per többszöri halasztás, majd nádor-váltás után, 1383. máj. 1-én került Garai Miklós elé. Mivel az apácák nem jelentek meg, a káptalan ügyvédje, Sebestyén fia Mihály pedig azt jelentette, hogy az Imre nádor által 1375. márc. 5-re rendelt végrehajtás eddig azért, mert Szepesi Jakab volt országbíró s Bálint püspök különféle királyi megbízatásaik (regiis negotiis occupati) miatt nem értek rá, nem történt meg, — az apácákat (három márkára) megbírságolva 1383. aug. l-re, új ítélethozatal céljából, ítélőszéke elé idézi, s ennek megtörténtéről a fehérvári káptalantól kér jelentést.

1 Hártyán, zárlatán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. Sárberén 13. 789. 1383. jún. 26. (Bude, f. VI. p. nat. Joh. bapt.) Erzsébet királyné, — mivel Zabady-i György fia Pál és Henchaz-i György fiai : Lukács, Péter és Jakab bejelentették, hogy nemesek és más conditiójú emberek földjeivel elegyesen (mixtim) birtokolt Szentkirályszabadjabeli (in Zabady sancti regis) birtokrészüket mások birtokaitól el akarják különíteni, — meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki bizonyságát, hogy a kijelölt királyi emberek egyike, a szomszédoknak és határos birtokosoknak a jelenlétében, az elhatárolást végrehajtsa, s nevezetteket annak birtokába beiktassa, az esetleges tiltakozókat pedig, megfelelő határidőre, a király elé idézze. Bubek Imre országbíró 1386. jún. 20-i oklevelében. — Vk. m. lt. Szentkirályszabadja 8. 790. 1383. jún. 29. (Bude, Ín f. Petri et Pauli.) Szécsi Miklós országbíró előtt Lukács fia Jánosnak a fia : Wezprim-i György a kezén levő veszprémi örökölt birtokának a felét, továbbá Bosok-i és Kaald-i (inter Byssenos in commetaneitate villarum Zenthagata, Hurchuk et Hatwan) szinten örökölt, de idegenek által elfoglalva tartott birtokainak a felét, (melyeket a püspöknek a saját költségén kell visszaszereznie), lelke üdvéért Benedek veszprémi püspöknek és egyházának adományozza azzal a fogadalommal, hogy : ha fiúörökös nélkül halna meg, akkor az említett birtokok másik felét is reá fogja hagyományozni; a püspök viszont megígéri, hogy a magának fenntartott veszprémi része birtokában a valódi nemesség címén (vere nobilitatis titulo) fogja őt megtartani és oltalmazni. Hártyán, függőpecsét sodratával. —'Vk. m. lt. Veszpr. oppid. 35. 1 A hosszúra nyúlt per további szakaszaiban Imre nádor 1374. okt. 6-i ítéletét igyekeznek érvényre juttatni, — így 1385/86-ban (a fehérvári káptalan oklevele), 1388ban (Vk. m. lt. Sárberén 14.) stb., s ezen az alapon hoz végleges ítéletet István nádor 1389. nov. 7-én. (U. o. Sárberén 16.) L/d. még : Zsigmondkori oklevéltár I. 1040.