Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

6-ra új határjárást és becslést rendel el, a fehérvári káptalan jelentését okt. 13-ra kérve, melyet a felek ügyvédjei: Bodun-i János és János főesperes ezen a napon el is hoznak.

1 Hártyán, pecsét nyoma nélkül. — Vk. m. lt. Merenye 18. 780. 1382. okt. 17. (XII. oct. Michaelis.) A somogyi konvent bizonyítja, hogy a Benedek veszprémi püspök és Wysnya-i (?) Lőrinc fiai: János és Péter között a püspöki Chukul s az alperesek Gége nevű birtoka között fekvő hét ekealjnyira becsült vitás földért folyó perben (Szécsi Miklós országbíró 1382. okt. 6. e.-i ítéletlevele értelmében), mivel a felek fogott bírák közvetítésével kiegyeztek, okt. 6-án nem került sor a püspöknek és társainak az esküjére, s a királyi megbízottak, a konvent embereinek a tanúsága mellett s a szomszédok és határos birtokosok jelenlétében, az egyesség szerint állapították meg a két birtok elválasztó határait. Csonka (negyedrésze hiányzik) papíron, (hátán) pecsét nyomával.— Vp. lt. Chekel 1. 781. 1382. okt. 19. (dom. a. f. XI mii. virg.) A fehérvári káptalan előtt Annus asszony, a néhai Dámján fia Jánosnak a leánya, János Kaal-i plébános (sacerdos) testvérének : Miklósnak az özvegye s János fia Miklósnak a felesége (kinek a személyazonosságáról Sarus-i Bedech fia Tamás, Wamus-i Ányosnak nevezett Gergely, Zabady-i Pál fia György és Kwesd-i Pál fia László tettek bizonyságot), Zenthbenedekala nevű teljes birtokrészét, lelke üdvéért, a veszprémi Szt. Mihály-egyháznak, illetve a püspökségnek adományozza. Hártyán, hátán pecsét nyomával. — Vp.lt. Szentbenedekallya 1. 782. 1382. okt. 19. (dom. a. f. XI mii. virg.) A fehérvári káptalan előtt Zenthbenedekala-i András^ fia Benche (kinek személyazonosságát Sarus-i Bedech fia Tamás, Wamus-i Ányosnak nevezett Gergely, Zabady-i Pál fia György és Kwesd-i Pál fia László igazolták) magát a veszprémi egyháznak, illetve a püspökségnek a szolgálatára felajánlva, annak védelmét kéri, azért, hogy a püspök nemes jobbággyá tegye (ipsum nobilem iobagionem .. .ecclesie facere et creare) s e jogaiban őt és utódait megtartsa (in libertatibus nobüis iobagionis. . . ecclesie... conservare). Hártyán, hátán pecsét nyomával. — Vp. lt. Szentbenedekallya 2. 1 Az oklevél itt végződik, tehát •— fényképe szerint csonka. Valószínűleg egy csonka másolatával van dolgunk, vagy talán az országbíró nem is ítélt, mert a felek esetleg kiegyeztek, bár ennek nyomát nem találjuk.