Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

743. 1381. máj. 1. u. Szécsi Miklós országbíró a veszprémi káptalannak a zalai apátság ellen Merenye birtokáért folytatott pere 1381. máj. 1-i tárgyalásán meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki bizonyságait, hogy kíséretükben a megnevezett királyi emberek, szept. 3-án, a szomszédok, határos birtokosok s a felek vagy procurât óraik jelenlétében a káptalan Merenye nevű birtokát a IV. Béla király által megerősített Imre-féle oklevélben foglalt határok szerint elhatárolják s az apát vagy mások esetleges ellentmondását figyelemre nem méltatva, a veszprémi káptalan részére iktassák ; azt a Merenye nevű birtokot és tartozékait pedig, amelyet az apátság korábban visszafoglalt, arbiterek bevonásával, királyi mértékkel vagy szemrevételezéssel becsüljék fel, s ha a Garabonch birtok mellett az Imre és IV. Béla királyok okleveleiben foglalt határokon kívül eső földből marad még, amit az apát és konventje a monostorénak mond és Merenyenek nevez, iktassák az apátság részére a káptalan esetleges tÜtakozása ellenére is, más ellentmondókat pedig idézzenek meg okt. 6-ra a király elé, amikor a káptalan a reá kirótt 3 márka bírságot köteles megfizetni. A jelentést is erre a terminusra kéri. Szécsi Miklós országbíró 1382. okt. 13. u.-i. ítéletlevelében tartalmilag átírva. — Vk. m. lt. Merenye 18. 744. 1381. jún. 13. (Bude, in f. corp. Christi.) I. Lajos király a veszprémi káptalan panaszára, hogy Heem fiának ' Pálnak a néhai fia : Benedek bán a zalamegyei Nogpechel-i birtokához tartozó Pecheihege nevű hegyet elfoglalta, amiért pert is folytattak ellene, és Szepesi Jakab országbíró ítéletlevele és más oklevelek alapján már vissza is kellett volna foglalniuk, Benedek bán azonban nem jelent meg és maga helyett sem küldött senkit, hanem ellenük lázította a Barnag-i királynéi népeket és officiálisukat, akik meg is hiúsították az egyház birtokjogainak a visszaadatását, s ezért az anyakirályné is parancslevélben utasította officialisât és népeit, hogy a káptalant jogai visszaszerzésében tovább ne akadályozzák (ne contra capitulum in assecuratione iurium... de cetero insurgere audeant. .. ), — meghagyj a a fehérvári káptalannak, küldje ki egy nagyobb méltóságot viselő kanonokját, hogy kíséretében a királyi udvarból erre a célra külön kiküldött Chiko István váradi kántorkanonok s a királyné speciális káplánja ISTogpechel-re és a hozzátartozó hegyre kiszállva, a szomszédok és határos birtokosok jelenlétében, miután az említett ítéletlevél és más ott felmutatandó okleveleik alapján birtokjogait a másokétól elválasztotta, sekinek, de különösen a Barnag-i officiálisnak és az ottani népeknek az ellentmondását figyelembe nem véve, a veszprémi káptalant azokba beiktassa. A fehérvári káptalan 1381. júl. 8-i jelentésében s az iktatásról ugyanaznap kiadott privilégiálisában. — Vk. m. lt. K. Pécsei 3.