Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

236 1367 február 9 — 1367 május 1 országbíró, bárókból és nemesek közül való bírótársaival, az ügyvéd kijelentésével kapcsolatban külön oklevelében külön döntést hoz, s a bemutatott okleveleket a felperes részére átírja azzal a záradékkal, hogy valahányszor a veszprémi káptalannak szüksége lesz, a váradi káptalan köteles az eredetieket rendelkezésére bocsátani. Hártyán, függőpecsét sodratával. — Vk. m. lt. Gyimót 11. Tartalmilag átírva Perényi Péter országbíró 1422. nov. 16-i oklevelében. (U. o. Paloznak 52.) 606. 1367. febr. 9. Bubek István országbíró megerősíti és ítéletlevelébe foglalja András • hantái prépost és Herricus pilisi apát peregyességét.— I. Lajos király 1364-ben András prépostnak és egyházának adományozta Sándornak, azrörökös hátrahagyása nélkül elhunyt egykori conditionariusának a hantái prépostság földjeivel és a pilisi apátság Kyshanta nevű birtokával határos Berfeulde nevű földjét. Az iktatást, az esztergomi káptalan jelentése szerint Bathyan-i Peteu, 1364. dec. 17-én, ellentmondás nélkül hajtotta végre. Másnap azonban, amikor a határjárást végezte, Tamás fia János győri ispánnak a Kedhel-i viceofficiálisa négy, a pilisi apát képviselője pedig egy határjel felállításánál tiltakozott, ezért az apátot, 1365. jan. 8-ra, a király elé idézte. A tárgyaláson az apát kijelentette, hogy a vitás föld a monostoré és bérletként van Tamás fia János kezén, tiltakozásáról tehát ezért nem volt tudomása. Az országbíró új iktatást rendel el. A pannonhalmi konvent (ismételt) jelentése szerint ez 1366. aug. 22-én sem sikerült, mert az egy ekealjnyi különbözetet mind a két fél magának követelte. Az 1366. szept. 4-i tárgyaláson Miklós csanádi prépost, a hantái egyház és a külföldön tanulmányait folytató András prépost birtokjogainak a gondozója esküt ajánl fel az apátnak, amit az országbíró meg is ítél. 1366. okt. 6-án azonban, a pannonhalmi konvent okt. 9-i jelentése szerint, fogott bírák döntése és kölcsönös engedmény alapján, eskü helyett egyesség jön létre a felek között, melyet az országbíró jóváhagy és ítéletlevelébe foglal. Békefi R. : A püisi apátság története. Budapest, 1891.1. 356. Az oklevél szabad fordítása u. o. 199—202. (Vk. m. lt. Hanta 7.) 607. 1367. máj. 1. u.

1 Bubek István országbíró — a veszprémi káptalannak Segwar-i Tamás fia János mester és Miklós fia Ferenc ellen Mestur nevű birtokáért folytatott perében meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki bizonyságát, hogy kíséretében a királyi kiküldött (1367.) júl. 1-én a perelt birtokot a szomszédok és határos birtokosok, valamint a felek vagy képviselőik jelenlétében elhatárolja és megbecsülje, ha pedig hat ekealnyit tesz ki, birtokába iktassa 1 Mivel júl. l-re rendeli az eljárást, valószínűleg a Szt. György nyolcadán kezdődő ítélkezési időszakban kelhetett.